Fegyveres konfliktusok, a hektikus kínai kapcsolat és az Északi-Áramlat is téma lesz a most kezdődő két napos csúcstalálkozón.
A koronavírus-járvány árnyékában, többszöri halasztás után ma délután kezdetét veszi az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója. A napirendi pontok egy részét tavasszal vitatták volna meg a vezetők, azóta azonban – részben éppen a járvány miatt – számos ügy vár megoldásra. A kétnapos találkozón az uniós országok vezetői az alábbi napirendi pontokkal készültek:
Ez lesz a találkozó legfontosabb témája, Brüsszel és Ankara viszonya ugyanis finom szólva sem nevezhető kiegyensúlyozottnak. Jelenleg a Földközi-tenger keleti térségében feszült egymásnak a két fél, ott ugyanis egyaránt igényt tart a térségben fellelhető energiamezőkre. A konfliktus nem új, augusztusban viszont egyszerre tartott hadgyakorlatot a térségben Törökország, illetve több európai szövetséges, Görögország, Ciprus, Franciaország és Olaszország. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben már a találkozóra megérkezve közölte,
az EU stabilitást akar elérni és kiszámíthatóságot vár a Földközi-tenger keleti medencéjében, emellett teljes szolidaritását fejezi ki Görögországgal és Ciprussal.
Pekingben biztosan izgatottan várják a tanácskozás végeredményét, mióta ugyanis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly év végén átvette a hivatalt, az EU és Kína viszonya egy hullámvasút pályáját írja le. UVDL a kezdetektől napirenden tartotta a két nagyhatalom kapcsolatát, a kommunikáció szintjén korábban a konstruktív együttműködést hangoztatta. Neki köszönhette például Kína, hogy szemben az Egyesült Államok és Donald Trump amerikai elnök retorikájával, Brüsszel nem sulykolta Peking felelősségét a koronavírus-járvány kitörése miatt. Sőt, az Európai Unió elsők között küldött segélycsomagot még februárban, amikor a betegséget még csak Kelet-Ázsiában regisztrálták. A júniusi EU–Kína-csúcstalálkozót követően azonban UVDL szokatlanul kemény hangnemet ütött meg Pekinggel szemben,
egyebek mellett azzal vádolta meg Kínát, hogy hackertámadást indítottak több, európai ország egészségügyi intézményei, kórházai ellen.
Szeptemberben újra videókonferenciát tartott UVDL és Hszi Csinping (Xi Jinping) kínai államfő, azt követően az EB elnöke sokkal pozitívabban nyilatkozott, „őszinte és nyitott” párbeszédet emlegetett. A most kezdődő csúcs főtémája az európai cégek helyzete lesz Kínában, nyugati vállalatok ugyanis az egyre erősebb politikai nyomás miatt panaszkodnak. Várhatóan szintén téma lesz egyes stratégiai ágazatok gyártásának visszatelepítése Európába, ahogyan ugyanis a koronavírus-járvány rámutatott, túlzott a függőség Kínától, ami gazdaságbiztonsági szempontból aggályos.
Ebben a témakörben várhatóak a legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó nyilatkozatok, hiszen a Fehéroroszországban lassan két hónapja zajló tömegtüntetések, Alexej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése, illetve a Hegyi-Karabahban zajló azeri–örmény konfliktust is megvitatják a vezetők. Mindhárom témával kiemelten foglalkoztunk.
A belarusz tüntetések hátterét, illetve egy bebörtönzött aktivista történetét ITT olvashatják. A téma egyébként az EU számára is kínos, az Európai Parlament emberi jogi kitüntetésére, a Szaharov-díjra ugyanis a fehérorosz ellenzéket is jelölték. Később viszont kiderült, hogy az ellenzéki Koordinációs Tanácsnak egy erősen homofób nyilatkozatairól elhíresült kereszténydemokrata politikus is a tagja, az ő nevét ezért törölte az őt korábban jelölő három nagy EP-párt. Az is kiderült, hogy Pável Szeverinyec börtönben van, ezt a politikus felesége árulta el az Indexnek. Erről a történetéről ITT olvashat.
Navalnij megmérgezése az Északi Áramlat 2 gázvezeték szempontjából fontos. Berlin és Moszkva közös gigaprojektje mindig is megosztotta az európai tagállamokat, Navalnij megmérgezése után az ellenzők, mint az orosz fenyegetéstől tartó, az Egyesült Államok érdekeit erősebben képviselő Lengyelország, a projekt felfüggesztését követelte. Kérdés, hogy az EU-csúcsnak lesz-e hatása a kérdésre. Erről ITT olvashat bővebben.
A Hegyi-Karabahban zajló azeri–örmény háború is biztosan téma lesz, mindenekelőtt azért, mert Törökország is része a konfliktusnak. A magyar kormány ráadásul a csúcs előtt pár órával kiállt Azerbajdzsán mellett, erről bővebben ITT olvashat.
Az iparpolitika kérdése elsősorban a kínai reláció miatt érdekes. A digitális átállás, a Digitális Európa program pedig hagyományosan UVDL kedvenc témája, amiről a vezető sokat beszélt szeptemberi évértékelőjében – erről korábban ITT írtunk.
Bár a napirendi pontok között más nem szerepel, bizonyára téma lesz
a jogállamiság kérdése, illetve az új migrációs stratégia, valamint az EU következő költségvetési ciklusa is.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Igor Matovic szlovák kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, a brüsszeli EU-csúcs ülése előtt 2020. október 1-jén. MTI/EPA/Benko Vivien Cher)