Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavaly december 1-én vette át az unió legfontosabb döntéshozói testületét, és már a kezdetekkor az aktívabb közös kül- és biztonságpolitika volt az új vezető egyik legfontosabb ambíciója. Ursula von der Leyen ezt 

címen hirdette meg, a közbeszédben divatos, „geopolitikai” jelző mögött azonban egy történelmi probléma, illetve az arra adott válasz áll. A legenda szerint Henry Kissinger amerikai diplomata szekírozta azzal az Európai Uniót, hogy ha fel akarja hívni a szervezetet, nem tudja, pontosan milyen számot tárcsázzon – vagyis a külvilág számára az EU nem is valódi entitás.

Közel egy évvel Von der Leyen hivatalba lépését követően, a koronavírus-járvány és az azt követő világpolitikai cunami után pedig adott a kérdés:

Hol tart most Von der Leyen nemzetközi ambíciója?

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtökön kezdődött kétnapos rendkívüli csúcstalálkozóján történtek alapján annyi elmondható, hogy az eddigieknél sokkal fajsúlyosabban jelenik meg a közös külpolitika az uniós állam- és kormányfők fórumán.

Így aztán hiába szerepelt kiemelt témaként a csúcstalálkozón a Törökországgal ápolt hektikus kapcsolat, egy hangzatos nyilatkozatnál nem futotta többre. A Földközi-tenger keleti medencéjénél fekvő energiamezőkön Ankara görög és ciprusi érdekeket sértve végez fúrásokat, a feszültség szeptemberben odáig fajult, hogy több európai ország egy időben folytatott a térségben hadgyakorlatot a török flottával. Ciprus kezdeményezése ellenére azonban

az ügyben kiadott kommunikáció a békés megoldás fontosságát hangsúlyozta. Ezzel szinkronban áll Angela Merkel nyilatkozata is. A német kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió határozott és egyértelmű üzenetet küldött Ankarának a párbeszéd folytatásának szándékáról, és arról, hogy kiáll Görögország és Ciprus érdekei és jogai mellett. Reagált a döntésre a török kormány is, Ankara úgy fogalmazott, hogy a kiadott nyilatkozat jól példázza, miként „ejtette foglyul” Görögország és Ciprus az EU–török kapcsolatokat, annak ellenére, hogy némely EU-tagállam fejleszteni akarja viszonyát Törökországgal.

A török fél által hangsúlyozott unión belüli megosztottság pedig egy másik, közös fellépést is lassított. Ciprus ugyanis az Ankarával szembeni szankciókhoz kötötte a Fehéroroszországgal szembeni gazdasági büntetőintézkedések elfogadását. A Minszket sújtó rendelkezés egy negyvenfős listát jelent, ezen olyan emberek szerepelnek, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért, vagy részt vettek annak végrehajtásában. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azonban nincs a listán. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, az EU figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat.

Emmanuel Macron francia elnök pedig azzal magyarázta a döntést, hogy Lukasenka azért nem szerepelhet a szankciós listán, mert el kell érni, hogy a fehérorosz elnök elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítését az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkezdéséhez.

„Szankcionálása ürügy lenne számára, hogy elutasítsa a tárgyalásokat, holott fontos, hogy részt vegyen a folyamatban” 

– fogalmazott Macron. Angela Merkel szerint a fehéroroszok elleni szankciók életbelépése azt mutatja, hogy az EU határozottan fellép azokkal szemben, akik rombolják a demokráciát.

Túlzottan kemény kiállás Kínával szemben sem történt. A tanács kommunikációjában a már ismert panelek tértek vissza, vagyis a környezetszennyezés, a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásainak megfékezésében nagyobb szerepvállalásra szólítja fel Pekinget. Egy mondat erejéig kitérnek az emberi jogok kérdésére is, ebben a Hongkongban zajló események miatt figyelmeztetnek.

A találkozón természetesen téma volt aHegyi-Karabahban zajló, azeri–örmény konfliktus is. Ezzel kapcsolatban a tanács kommunikációja szintén a bizottság által korábban elhangzottakat ismétli meg, vagyis a békés megoldást sürgeti a puskaporos térségben.

Gálik Zoltán, a budapesti Corvinus Egyetem oktatója, külpolitikai szakértő megkeresésünkre elmondta, októberben kétszer is összeül az Európai Tanács. A most zajló értekezleten ezért a külpolitikai kérdések kerültek előtérben, míg a 15-én és 16-án esedékes találkozó fog olyan, az EU belügyei szempontjából fontosabb kérdéseket tárgyalni, mint a következő hétéves költségvetés ügye vagy éppen a Brexit.

Külpolitikában valóban egyelőre inkább politikai szólamokat, mint valódi együttműködést látunk

– mondta Gálik Zoltán, aki szerint a Von der Leyen által meghirdetett geopolitikai unió kialakulására is várni kell. „Valójában ezt nem jogszabályoknak, hanem politikai döntések sorozatának kellene alkotnia. Ezekre azonban még várni kell” – folytatta a szakértő. Gálik Zoltán szerint az EU-nak mindenekelőtt a belső problémáit kell kezelnie, mindenekelőtt a koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági válságot. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k), valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Gitanas Nauseda litván elnök, Juri Ratas észt és Krisjanis Karins lett miniszterelnök (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2020. október 2-án, a tanácskozás második napján. Fotó: MTI/AP/AFP/Aris Oikonomou