Szlovákiában március óta másodszor került sor a szükségállapot bevezetésére. Az Új Szó körbejárta, miből állnak a korlátozások északi szomszédunknál a gyakorlatban.

Miután Szlovákiában is gyors növekedésnek indult a betegek száma Igor Matovič kormánya bejelentette, hogy ismét szükségállapot lép hatályba Szlovákia területén, de ezúttal nem 90 hanem 45 napra. A cikk szerint az átlagemberek életét nem igazán fogja első lépésben befolyásolni a lépés, ez mindössze a változó helyzetre történő gyors államigazgatási reagálás feltételeit teremti meg. 

A lépés azonban a kormányon belül is okozott feszültségeket, ugyanis Richard Sulík miniszterelnök helyettes és gazdasági miniszter szerint elég lenne a veszélyhelyzetet az egészségügyre kiterjeszteni. A szükségállapotot egyébként Csehországban is bevezetik, ott viszont csak október 5-től lép érvénybe, és 30 nap időtartamra.

Végül az eredeti elképzelésekkel ellentétben a tömegrendezvényeket nem tiltják be teljesen, viszont minden eseményre érvényes lesz a maximum 50 fős létszámkorlátozás, ideértve az egyházi, kulturális, és  egyéb rendezvényeket egyaránt. A legfelső létszámba azonban nemcsak a nézők számítanak bele, hanem minden jelenlévő, azaz a szervezők, az előadók, a sportolók, valamint a papok is.

A sportot is súlyosan érinti a korlátozás. Szerdán több mint száz jégkorongozó gyűlt össze Pozsonyban, akik azt akarták nyomatékosítani: nézők hiányában klubjaik jelentős anyagiaktól esnek el. Emellett azonnali anyagi segítségnyújtást és a támogatási rendszer kidolgozását kéri a kormánytól a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság is.