Örményország történetének talán legdöntőbb pillanatával néz szembe – jelentette ki hétvégi tévébeszédében Nikol Pasinján örmény kormányfő, példátlan léptékűnek nevezve a Hegyi-Karabahban zajló hadműveleteket.

Az ellenség olyan léptékben támad, amire a világ más részein nem volt példa a 21. században: harckocsik és páncélozott harcjárművek százai, repülőgépek tucatjai, drónok százai és több tízezer katona ostromolja az arcahi védvonalakat.

Figyelmet érdemel, hogy Pasinján az eddig Örményország által sem elismert hegyi-karabahi állam hivatalos nevét használta, és az is, hogy azeri–török terrortámadásról beszélt. Hozzátette, értesüléseik szerint a harcokban 150 magas rangú török katonai tanácsadó vesz részt különböző parancsnoki posztokon. 

A török elnök közben hivatalosan is megerősítette, hogy Ankara, úgymond, az „elnyomottakat” támogatja a Kaukázusban, ami az ő szóhasználatában egyet jelent a testvéri azeri néppel. Recep Tayyip Erdoğan nyomatékosította, hogy országa „minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti Azerbajdzsán mellett″” Hozzátette:

Ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg Hegyi-Karabah fel nem szabadul a megszállás alól. 

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter pedig a La Stampa című olasz lapnak adott nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tűzszüneti felszólítások ezúttal hasztalanok lesznek.

Európának hirtelen nagyon fontos lett a fegyvernyugvás, miközben közel 30 éven át elhanyagolták a problémát

– tolmácsolta az ankarai diplomácia irányítója elnöke álláspontját. Erdoğan propagandagépezete odahaza is csúcsra jár: a török nagyvárosokban mindennaposak az Azerbajdzsán melletti szimpátiatüntetések, ahol már a gyerekeket is katonai uniformisba öltöztetik.

A korábban a szíriai elnök ellen toborzott törökbarát Szíriai Nemzeti Hadsereg is bejelentette, hogy fegyveresei mostantól az azeri erők oldalán harcolnak. Az Örményországgal és Azerbajdzsánnal is határos Irán viszont Bakut és Jerevánt is figyelmeztette: akadályozzák meg, hogy a konfliktus Irán területére is átterjedjen, miután a határ mentén több iráni faluba is aknagránátok csapódtak.

Az országunk területére történő bármilyen behatolás bármely fél részéről teljesen tűrhetetlen, és határozottan figyelmeztetünk minden felet, óvakodjanak attól, hogy ez megtörténjen.

Figyelmeztetések ide vagy oda, az aknák rendszeresen hullanak lakott területekre. Eddig 14 örmény és 19 azeri civil áldozatról tudunk, és a jereváni védelmi minisztérium szóvivője folyamatosan posztolja közösségi oldalára azokat a videókat, amelyek a támadásokat dokumentálják. 

Hegyi-Karabah elnöke bejelentette, hogy megkezdődött a térségért vívott végső ütközet, majd ő maga is elindult harcolni a frontra. Az egy hete tartó összecsapásokban elszenvedett veszteségekről a szemben álló felek homlokegyenest ellenkező számokat közölnek, de az örmény adatokat támasztja alá, hogy ott még az elesett katonák névsorát is közzétették. 

Az azeri elnök az Al-Jazeera arab hírtelevíziónak adott interjúban egyértelműen az örményeket tette felelőssé a harcok kiújulásáért.

Örményország nem akar békét. Mindörökre megszállás alatt akarja tartani a mi területeinket

– jelentette ki İlham Aliyev, hozzátéve:

vissza fogjuk foglalni a területeinket. Ehhez jogunk van, és ez történelmi célunk.

Katonai elemzők szerint bizonytalan, meddig tarthat a konfliktus. Hegyi-Karabah 1994 óta Örményország befolyása alatt áll, de az azeri hadsereg ma már jóval erősebb az örménynél. Szinte minden Baku mellett szól, és nemcsak azért, mert Azerbajdzsánban 10 millióan, Örményországban viszont csak 3 millióan élnek, hanem mert az olajár emelkedése miatt az azeri gazdaság jóval erősebb lábakon áll. Baku az utóbbi időben majdnem évi két és fél milliárd dollárt fordított a hadsereg modernizálására, míg Jereván ennek csak a negyedét. Az azeri haderő négyszer annyi páncélossal és kétszer annyi harci géppel rendelkezik, mint az örmény.Oroszország szállít ugyan fegyvereket Örményországnak, de az üres jereváni államkassza miatt csak hitelre. 

(Borítókép: Játékmackó hever a földön egy azeri tüzérségi támadás után a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fõvárosában Sztepanakertben 2020. október 4-én. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét de ezt egyetlen ország még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.

MTI/AP/Pan Photo/David Gahramanjan)