Szinte óránként megszólaltak a légvédelmi szirénák a vitatott hovatartozású Karabah-hegyvidék központjában. Minden légiriadó után robbanások hangját lehet hallani, de lehetetlen megállapítani, hogy az azeri erők rakétákkal vagy tüzérséggel lőtték-e a várost. A helyi lakosok szerint mindenesetre szerdára virradóra érte a leghevesebb támadás az 55 ezer lakosú Sztyepanakertet.

A jereváni védelmi minisztérium azt közölte, hogy a reggeli órákra hatvannál több azeri katona holtteste és 22 megsemmisített haditechnikai eszköz maradt a harctéren, és az ellenség három dandárja pánikszerűen visszavonult. 

A harcias fellépés ellenére az  örmény miniszterelnök azt mondta, hogy kész engedményekre, ha erre Azerbajdzsánban is hajlandóak. Nikol Pasinján  óva intette a bakui vezetést attól, hogy a támadásokat  Örményországra is kiterjessze, kilátásba helyezve, hogy ebben az esetben Moszkvától kérnének segítséget.

Meggyőződésem, hogy ha a helyzet megköveteli, Oroszország eleget tesz a két ország közötti katonai szövetségben szereplő kötelezettségeinek.

Irán viszont már nemcsak attól tart, hogy a két ország között totális háború alakulhat ki, hanem attól is, hogy a konfliktus regionális háborúvá terebélyesedik. Erre figyelmeztetett szerdán Haszan Róháni elnök, elfogadhatatlannak nevezve mind a háborút, mind a megszállást.

El kell fogadni a realitásokat

– hangsúlyozta a teheráni vezető.

Iránt azért is érzékenyen érinti a válság, mert egyes források szerint több azeri él Iránban, mint Azerbajdzsánban. Apai ágon Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője is azeri származású.

Az iráni elnök azt is megengedhetetlennek nevezte, hogy Szíriából fegyvereseket küldjenek a harcokba.

Az iszlám köztársaság egyetlen államtól sem tűri, hogy különböző ürügyekkel Szíriából és máshonnan terroristákat küldjön határainak közelébe.

Bassár el-Aszad szíriai elnök viszont azzal vádolta Recep Tayyip Erdoğan török államfőt, hogy leginkább ő szítja a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust.

Azerbajdzsán oldalán harcolnak olyan fegyveresek is, akiket Szíriából küldtek oda. Erre bizonyítékaink vannak.

Utalt arra, hogy Törökország Líbiában is a nemzetközileg elismert kormánnyal szemben álló erőket támogatja.

Az orosz médiában megszólaló biztonságpolitikai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a  Dél-Kaukázusban megjelenő iszlamista erők megkísérelhetik lángba borítani az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaságokat is. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Melikov személyében egy volt katonai hírszerzőt és terrorelhárítót, az orosz nemzeti gárda nyugállományú tábornokát nevezte ki a nemzeti és vallási szempontból sokszínű Dagesztán kormányzójává.