Ahogy azt már Emmanuel Macron francia elnök is állította, az örmény-azeri konfliktusban Hegyi-Karabahban az Azerbajdzsánt támogató Törökország szíriai milicistákat vetett be a vitatott hovatartozású kaukázusi területen. A régió több nagyhatalma is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ha szíriai dzsihadisták jelennek meg a konfliktusban, a térség iszlamista fészekké válhat.
A dpa német hírügynökségnek észak-nyugati szíriai aktivistákra hivatkozó jelentése szerint a szóban forgó fegyveresek pénzügyi megfontolásból fogadják el Ankara ajánlatát, hogy harcoljanak Hegyi-Karabahban.
A beszámoló szerint a törökök 1500-2000 dollárt, átszámítva 450-600 ezer forintot lehet a havi zsold.
Az aktivisták szerint a szíriai konfliktusban Törökország támogatását élvező, főként turkománokból álló fegyveres szervezetek tagjai mentek a Kaukázusba harcolni. Ilyen például a Szultán Murád Brigád, amelynek ötven tagja vesztette már életét a harcokban.
A dpa forrásai elmondták azt is, hogy
mintegy kétezer harcos ment Azerbajdzsánba Törökországon keresztül.
Az nem derült ki a jelentésből, hogy mi alapján állapítják meg a fizetséget, megfigyelők szerint a katonai tapasztalat és a rang alapján. A Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) azt közölte, hogy a szóban forgó fegyveresek a hegyi viszonyokhoz megfelelően képzettek, Szíriában ilyen területeken harcoltak. Többségük Idlíb és Aleppó tartományokból mentek harcolni. Ezeknek a térségeknek egy jelentős részét Törökország ellenőrzi, illetve török támogatású fegyveresek.
A Guardian korábban arról írt, hogy a szíriai toborzás Azerbajdzsánba azonban már egy hónapja megkezdődött, a fegyveresek pedig egy török katonai magánvállalattal szerződnek. Ez arra is utal,
hogy Törökország és Azerbajdzsán már készült a konfliktusra,
pláne, hogy az egyik szíriai zsoldos azt mondta, hogy a kaukázusi országba már szeptember 24-én megérkezett, három nappal a harcok kirobbanása előtt. A Guardiannak nyilatkozó zsoldos arról beszélt, hogy mintegy ezer harcossal léptek be Törökországba, onnan pedig katonai teherszállítóval repültek Azerbajdzsánba.
A brit híroldalnak nyilatkozók az mondták, hogy három és hat hónapos szerződést írtak alá 700-1000 fontos (mintegy 280-400 ezer forintos) havi zsolddal. Az ő etnikai hátterük nem derült ki a tudósításából, azt viszont tudni lehet, hogy Ankara mintegy kétezer szíriai zsoldost vetett be az idén Líbiában, akiket az általa támogatott Damaszkusz-ellenes ernyőszervezetekből verbuvált.
Értesülések szerint 10-16 ezer szíriai zsoldost rotált az utóbbi évben az észak-afrikai országban.
Meglehet, hogy Líbiába inkább arabokat toboroz a Szíriai Nemzeti Hadseregből (SNA), míg Azerbajdzsán oldalára turkománokat a Szultán Murád, a Szulejmán Sháh és az al-Hamza fegyveres csoportokból.
A sajtóban gyakran dzsihadistának minősítik a szíriai harcosokat, azonban a dpa hírének fényében ez erős állítás. A turkománok ugyanis török népcsoportok leszármazottai, akik az Oszmán Birodalom idején telepedtek le a Észak-Szíriában. Az interneten fellelhető olvasmányok szerint törökül és azeriül beszélnek, vagy éppen a két nyelv keverékét.
Ha az azeriek a törökök testvérnépe, akkor a turkománok is rokonok. Éppen ezért a hegyi-karabahi harcokba Ankara – már ha valóban turkománok teszik ki a zsoldosok többségét – valamilyen szinten a konfliktusban érintett harcosokat vezényel, nem szíriai arab dzsihadistákat.
A német hírügynökségnek nyilatkozó aktivisták mindazonáltal hozzátették, hogy a harcosok pénzügyi megfontolásból vállalták a feladatot. Szíria gazdasága az országgal egyetemben romokban hever, és attól függetlenül, hogy Damaszkusz ellenőrzi már az ország nagy részét, az újjáépítés még várat magára.
A Guardiannak és a dpa-nak nyilatkozók is hangsúlyozták, hogy a Szíriában megkereshető pénzek mellett a törökök ajánlata óriási segítséget jelent.