Koronavírus, szankciók és áradások: Észak-Koreát egyszerre több katasztrófa sújtja, ami régen látott gazdasági válságot okozhat. Az Indexnek nyilatkozó elemző szerint az 1990-es években tapasztalt éhínség a küszöbön van, a humanitárius katasztrófa elhárítására a segélyszervezetek is készülnek.
Miközben a világ az észak-koreai atomprogram, esetleg Kim Dzsongun vezető egészsége miatt aggódik, a kelet-ázsiai remeteállamon régen látott gazdasági válság söpör végig. A Fitch Ratings hitelminősítő kimutatása szerint 1997-ben volt utoljára akkora baj Észak-Koreában, mint most.
Mint írják, az idén 6 százalékkal csökken a nemzetgazdaság teljesítménye, legutóbb pedig 1997-ben volt hasonló a helyzet, akkor mínusz 6,5 százalékot könyvelhetett el az ország GDP-je. A világ nagy részétől elszigetelt, szankciókkal sújtott államban az anyagi gondok egyet jelentenek a tömegeket sújtó éhínséggel: a Fitch szerint humanitárius katasztrófa 6 százalék körüli csökkenés esetén várható. Legutóbb az 1990-es évek közepén beállt gazdasági válságkor következett ez be: akkor a Szovjetunió felbomlásával elapadó segélyek miatt omlott össze az ország gazdasága.
Ennek következtében egyes becslések szerint 240–420 ezer ember vesztette életét az éhínség miatt.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) már 2017-ben arra figyelmeztetett, hogy Észak-Koreában egyre nagyobb gondot okoz az élelemellátás biztosítása. A baljós elemzéseket alátámasztotta, amikor Kim Dzsongun phenjani vezető augusztusban részben elismerte a 2016-ban meghirdetett ötéves gazdasági terv kudarcát. Akkor a vezető azt is közölte, januárig kormánya újabb programot dolgoz ki, amit némi kárörömmel fogadtak a nyugati elemzők:
2011-es hatalomra kerülésekor ugyanis Kim egyebek mellett azt ígérte népének, hogy soha többé nem kell meghúzniuk a nadrágszíjat.
De alátámasztja az élelemellátási gondokat a KCNA észak-koreai hírügynökség napokban közölt híradása is.
Kim Dzsongun felszólította országa lakosságát, hogy 80 napos hadjárattal valósítson meg minden szektorban minden kitűzött célt az újabb ötéves terv januárban esedékes meghatározásáig. Bár a közleményben az éhínségről nem esik szó, az MTI is emlékeztet arra, hogy a phenjani vezető korábban úgy nyilatkozott: a koronavírus-járvány miatti nehézségek ellenére is teljesíteni kell minden célt. Kim tavaly „frontális áttörést” hirdetett meg abban a küzdelemben, amelynek célja, hogy önellátóvá tegyék az országot.
Az élelmiszer-ellátási függetlenség régi célkitűzése a világ többségével szemben álló, sztálinista berendezkedésű rezsimnek. Észak-Korea teljes földterületének csak 17 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre, ezért jelenleg is nagyban függ a Kínából, Japánból, Dél-Koreából, valamint Oroszországból és az Egyesült Államokból érkező segélyektől. Az 1990-es években az országot sújtó éhínség miatt a kormány „burgonyaforradalmat” hirdetett, ennek köszönhetően a növénytermesztési mutatók megnégyszereződtek. 2014-ben pedig üvegházprogramot indított Phenjan a gyümölcstermesztés jelentős fokozására.
Az élelemellátás problémáit az 1950-es évek óta jegyrendszerrel ellensúlyoznák. Az egykoron Magyarországon is alkalmazott ellátási rendszer lényege, hogy a termelők mindent beszolgáltatnak az államnak, majd a kormány újraosztja mindezeket. Ennek következtében a lakosság mintegy 70 százaléka kizárólag állami forrásból jut élelemhez, márpedig ez politikai vagy éppen gazdasági okokból jellemzően a nemzetközileg elfogadott minimális 1200 napi kalóriabevitelt sem biztosítja.
Kifejezetten rossz lehet most is a helyzet Victor Csa dél-koreai biztonságpolitikai szakértő, a washingtoni CSIS kutatóintézet munkatársa szerint. Az Index megkeresésére Csa elmondta, Észak-Korea gazdaságát kifejezetten érzékenyen érintette a koronavírus-járvány.
AZ ORSZÁG JANUÁRBAN LEZÁRTA A HATÁRAIT, HIVATALOSAN AZÓTA SEM ISMERT EL EGYETLEN MEGBETEGEDÉST SEM – FOGALMAZOTT A SZAKÉRTŐ.
Hozzátette, az elmúlt egy-két hónapban ugyanakkor a fertőzésmentesség hangoztatása abbamaradt, ami utalhat arra, hogy a koronavírus a remeteállamban is terjedni kezdett. Bár arról nincs hiteles információ, hogy milyen mértékben terjedt el a vírus az észak-koreai lakosság körében, a szakértő szerint a világjárvány gazdasági következményei már most látszódnak.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján Észak-Koreában nagyjából háromezer emberen elvégezték a koronavírustesztet, vagyis az ország a határzárakon túl is reagált a jelenségre. Victor Csa ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy Kim Dzsongun kevesebbet szerepelt a médiában, a szokásos, tábornokai gyűrűjében készült felvételek elmaradása pedig arra utal, hogy óvják a vezér egészségét, megkímélik a szerepléstől.
A legfontosabb esemény azonban mégis az volt, hogy a járvány miatt Phenjan lezárta a határait Kínával. Márpedig külkereskedelmének közel 96 százalékát itt bonyolítja le
– tette hozzá a szakértő, aki szerint ez a döntés hatalmas sokként éri az észak-koreai nemzetgazdaságot. Ehhez hozzáadódik – folytatta –, hogy Észak-Koreát az elmúlt hetekben áradások sújtják, ami közvetlenül is kihat a mezőgazdaságra. Erre a problémára Kim személyesen is reagált, az aszályban érintett falvakat a vezető is felkereste. Victor Csa ezért az Észak-Koreában zajló eseményeket
hármas csapásnak
nevezi.
A koronavírus miatt korlátozott külkereskedelem, a nemzetközi szankciók és az áradások egyszerre sújtják az országot, ami a szakértő szerint az élelmiszer-ellátásban is meg fog mutatkozik. Hozzátette, a nemzetközi segélyszervezetek készülnek a humanitárius katasztrófa elhárítására, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma is megkezdte a megnövelt segélyezés előkészítését.
(Borítókép: Kim Dzsongun megszemléli a tájfun által megrongált Dél-Hwanghae tartományban 2020. augusztus 27-én. Fotó: KCNA / Reuters)