A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló javaslatot szavazott meg az Európai Parlament. A 2030-ra és 2050-re vállalt klímacélok módosítását célzó javaslatot 392 képviselő támogatta, 161 ellenszavazat és 142 tartózkodás mellett.
Az elfogadott javaslat célja többek között, hogy az Európai Bizottság által megjelölt ötvenöt százalékos helyett hatvanszázalékos csökkentést sürgetnek az 1990-es üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokhoz képest, és 2050-ig elérni a teljesen karbonsemlegességet.
Az elfogadott javaslat célja kötelezővé tenni azoknak a környezetvédelmi céloknak az elérését, mivel a korábbi rendelet csupán a tagállamok szándékát rögzítette.
Az elfogadáshoz az Európai Tanács beleegyezése is szükséges, így a módosítás még nem rendelkezik jogi kötelező erővel a tagállamokra nézve. Az első olvasathoz fűzött javaslatok elfogadásával az EP felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen további javaslatokat az EP-nek, ha módosítja vagy módosítani kívánja a rendeletet, és tervezze meg 2023-ig a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez szükséges lépéseket.
A szavazói listából kiderült, hogy a Fidesz–KDNP politikusai tartózkodtak a szavazáson a néppárti képviselők nagy részéhez hasonlóan, míg a többi magyar képviselő támogatta a javaslatot.
Szívből támogatjuk a klímasemlegesség célkitűzését, de a nemzetgazdaságok növekedését gátló, irreális baloldali elképzelések helyett környezet- és emberbarát klímavédelmi intézkedésre van szükség
– mondta felszólalásában a Tóth Edina fideszes képviselő. A politikus az erőltetett előírások lehetséges hatásaira is felhívta a figyelmet, véleménye szerint a célkitűzés eléréséhez lényegesen át kéne alakítani az árampiacot, és ezért 30-40 százalékkal emelkedhet a magyar családok áramszámlája – számolt be a Euronews.
Az Országgyűlés korábbi határozatában megerősítette szándékát, hogy 2050-re Magyarország elérje a teljes klímasemlegességet.