A biskeki elnöki hivatal közleménye szerint az államfő aláírta a rendeletet Kubatbek Boronov leváltásáról. A miniszterelnök távozásával együtt a kormány mandátuma is megszűnik, de az új kabinet létrejöttéig ügyvezetői minőségben irányítja az országot.

Boronov kedden nyújtotta be lemondását, miután aznap a központi választási bizottság érvénytelenítette a vasárnapi parlament választás eredményeit. Korábban arról adott hírt a helyi Kabar hírügynökség, hogy egyesült négy ellenzéki párt, a Haza, az Egység, a Köztársaság és a Reform párt, és Babanovot nevezte meg közös kormányfő-jelöltjének.

Szooronbaj Dzsejenbekov elnök előtte maga is közölte, hogy kész lemondani a belpolitikai válság rendezése érdekében, amint megalakul az új kormány.

Kész vagyok távozni a Kirgiz Köztársaság elnöki tisztségéből, amint visszatérünk a törvényesség útjára

– jelentette be az elnök hozzátéve, hogy próbál úrrá lenni a kaotikus helyzeten. Elemzők szerint azonban Dzsejenbekov elszigetelődött és a jövője bizonytalan, tekintettel arra, hogy az elmúlt 15 évben már két államfőt buktattak meg Kirgizisztánban.

A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban a múlt vasárnap tartottak választásokat, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket. A központi választási bizottság most azt javasolta, hogy két-három százalékra csökkentse a hétszázalékos a parlamenti bejutási küszöböt. Az egyhangúlag hozott döntést azzal indokolták, hogy így kevesebb olyan párt lenne, amely nem képviselteti magát.

Megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a zűrzavart kihasználva önjelölt és másodrangú pártok önkényesen és gátlás nélkül ragadnak meg és osztanak el maguk között különféle tisztségeket az országos és önkormányzati hatalmi szervekben. 

Kirgizisztánban egy hete tartanak a választási csalások miatt kitört tömegmegmozdulások. A tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlamentet és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadították a börtönből több elítélt politikust. A tiltakozók  ellenőrzése alá került több nagyvállalat, bánya és más ipari létesítmény is. Azóta kiismerhetetlen a helyzet az országban, teljes a politikai zűrzavar. 

A kirgiz nemzetbiztonsági tanács azzal a felhívással fordult a polgárokhoz, hogy mutassanak egységet az ország stabilizálása érdekében. A testület a törvényhozókat, a politikai pártok és ifjúsági mozgalmak, társadalmi szervezetek vezetőit arra kérte, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és jussanak konszenzusra, hogy mielőbb működhessenek a hatalom legitim intézményei.

(Borítókép:  A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskek kormányzati negyedében 2020. október 5-én. Fotó: Vlagyimir Voronyin / MTI / AP)