Ukrajnában az új nyelvtörvény értelmében 2021 januárjától a szolgáltatói szférában kizárólag az ukrán nyelv használata megengedett – írja a Kárpáthír Tarasz Kreminy ukrán nyelvvédelmi főmegbízott bejelentése nyomán. Eszerint január 16-tól a szolgáltatói szférában tevékenykedő vállalatok csak ukránul szólhatnak ügyfeleikhez és csak ezen a nyelven adhatnak tájékoztatást termékeikről.

A 2019-ben elfogadott nyelvtörvény több cikkelye már hatályba lépett, július 16. óta a repterek, vasúti és autóbuszmegállók, állomások neve csak ukránul van kiírva, és ügyet intézni is csak ukránul szabad. Szeptember 1-től minden iskolában át kellett térni az ukrán nyelvű oktatásra. 2021 január 16. után pedig a reklámok, hirdetések szövege is kizárólag ukrán lehet.

A nyelvtörvény ügye miatt feszült helyzet alakult ki Ukrajna és Magyarország között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangoztatta, hogy az Orbán-kormány nem hagyja megoldatlanul az évek óta aggasztó ukrán nyelvtörvényt, ami hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot.

A magyar tárcavezető korábban több javaslatot is tett a helyzet megoldására. Az egyik az volt, hogy Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába; az őshonos nemzetiségiek iskoláiban ugyanis a diákok az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak minden tantárgyat. A  másik javaslat szerint egyszerűen növelni lehetett volna a magyar anyanyelvű diákok ukránnyelv-óráinak a számát. A kijevi vezetés elutasította a nyelvtörvény módosítását.

Magyarország továbbra is kitart az ukrán nyelvtörvény-módosítás szükségszerűsége mellett és a hivatalos álláspont szerint addig blokkolják Ukrajna NATO-csatlakozását.

A legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint Kárpátalján 151 533 magyar él.