A velencei filmfesztiváli premierje után Boszniában is bemutatták Jasmila Žbanić új moziját a 25 éve történt srebrenicai vérengzésről.

A Quo Vadis, Aida című filmet a srebrenicai emlékközpontban vetítették le a mészárlás túlélőinek és szemtanúinak a jelenlétében. A valódi eseményeken alapuló alkotás középpontjában egy boszniai nő áll, aki megpróbálja megmenteni férjét és fiát, miközben az ENSZ-erőknek dolgozik tolmácsként.

Žbanić 10 évig folytatott kutatásokat filmjéhez. Mint mondta, alkotásának fontos üzenete van nemcsak Bosznia, hanem a világ többi országa számára is, ahol egyre jobban eluralkodik a populizmus és a nacionalizmus.

„Amikor filmeket nézek, és hazafias dolgokat találok háborúról, nem tudok azzal azonosulni. Remélem, az emberek képesek azonosulni Aidával, a film főszereplőjével, mivel a háborúk banálisak és pokoliak, és semmi jó nincs bennük”

– vélekedett a rendező, aki szerint maga a filmkészítés is „politikai aknamezőn való sétálás” volt.

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt 1995 júliusában, amikor a szerb hadsereg mintegy 8700 bosnyákot végzett ki az ENSZ békefenntartóinak a tétlensége mellett. A vérengzést, melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősítette.

A fő felelősként megnevezett Ratko Mladić hadseregparancsnok és Radovan Karadžić akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de végül Szerbiában elfogták őket, és kiadták Hágának. Előbbit 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület.

Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat. Szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció viszont gyásznappá nyilvánította július 11-ét.