A Moszkvában tető alá hozott, október 10-én életbe lépő tűzszüneti megállapodás ellenére újabb harci cselekményekről számoltak be a szemben álló felek Hegyi-Karabahból. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan mi is történt, mivel mind az azeriek, mind az örmények egymást vádolják a tűzszünet feltételeinek megsértésével, ráadásul eltérő eseményekről, cselekményekről adtak hírt. 

Az MTI az azeri külügyminisztérium vasárnapi Twitter-üzenetét idézve arról ír, hogy ismét örmény rakétatámadás érte az északnyugat-azerbajdzsáni Gandzsa városát, heten meghaltak, 33-an megsebesültek. A tárca szerint az örmény erők támadása az ország második legnagyobb városának egyik lakóövezetét érte, az áldozatok között gyerekek is vannak.

Ugyanakkor az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah védelmi minisztériuma cáfolta az állítást, és azzal vádolta az azeri erőket, hogy támadást intéztek Sztepanakert, Hadrut, Martuni és más karabahi területek ellen, megsértve a hét végén megkötött humanitárius tűzszünetet.

Azerbajdzsán korábban is azzal vádolta az örmény erőket, hogy támadást hajtottak végre a 335 ezres Gandzsa ellen. Noha a bejelentést Örményország cáfolta, Arajik Harutjunján, Hegyi-Karabah vezetője azt mondta, csapataik megsemmisítettek egy légibázist az azeri városban, mivel a Gandzsa melletti katonai repülőtérről szálltak föl azok a vadászgépek, amelyek Hegyi-Karabahban hajtottak végre támadásokat.

Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterei  Szergej Lavrov közvetítésével állapodtak meg szombatra virradóra Moszkvában a humanitárius tűzszünetről. A fegyvernyugvás elvileg helyi idő szerint szombat délben lépett életbe, de mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja szombaton felszólította a feleket a tűzszünettel kapcsolatban vállalt kötelezettségeik teljesítésére és a biztonsági garanciák betartására. Hozzátették, hogy aktív egyeztetés folyik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselőivel a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicseréléséről.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Az Örményország támogatásával 1992–1994-ben vívott háborúban szakadt el a terület Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.