Az osztrák fővárosban járt az Index, hogy megnézze az egyetem ottani épületét, és megtudakolja a hallgatóktól és munkatársaktól, hogyan érzik magukat, illetve mit gondolnak a CEU Budapestről való elköltözéséről. Az Európai Bíróság a múlt héten hozta meg ítéletét, amely szerint a lex CEU néven ismert felsőoktatási törvénymódosítás sérti az uniós jogot. Így a CEU akár folytathatná is a tevékenységét Budapesten, de már mindegy is, hiszen Bécsben felállt az a campus, ahol minden új hallgató megkezdheti a tanulmányait.
... van remény a háború utáni Szíriában
– mondja az ösztöndíjjal a CEU bécsi campusán tanuló, szíriai Núr arról, hogy az egyetemi képzés során szerzett tudását hol tudná majd kamatoztatni a későbbiekben. A fiatal nő politikai menekült Ausztriában, miután a damaszkuszi kormány pár évvel értésére adta: jobban teszi, ha többé nem megy haza.
A CEU a sokszínűséget és a változatosságot hirdeti: ez, ahogy belépünk a bécsi épületbe, azonnal ki is derül. Az egyetem büszke is arra, hogy a világ 90 országából érkeznek hallgatói, ami a Mexikóból érkezett Andrea szerint olyan előnyökkel jár, mint az információmegosztás és a globalizált világban jobban helytálló munkaerő megteremtése.
Szerintem bevándorlónak lenni ... csodálatos dolog
– véli Andrea.
Az Index stábja ellátogatott a CEU bécsi campusára, amely a távoktatást lehetővé tévő korszerű technológiával, valamint egy amerikai egyetemnek megfelelő felszereléssel büszkélkedhet. Az épületbe belépők hőmérsékletét automatizált, arcfelismerős eszközökön mérik, a folyósokon külön jelzik a haladási útvonalat a távolságtartás végett, a könyvtárban pedig az egyetemi igazolvány leolvasásával pillanatok alatt ki tudjuk venni a kívánt könyveket.
Bécsben jártunkkor azt láttuk: a CEU köszöni, jól megvan Bécsben – az Index által megkérdezetteknek nem vérzett annyira a szíve amiatt, hogy az egyetem nagy része távozott Magyarországról. Bár az egyetem munkatársai számára számos kihívással járt a költözés, a hallgatók egy részét nem is érintette, mások pedig online is be tudják fejezni tanulmányaikat.
Hogy mi maradt Budapesten a CEU-ból, az egyetem mit vesztett és mit nyert a költözéssel, alábbi írásunkból derül ki. Arra pedig, hogy milyen a hangulat, és hogy néz ki a bécsi campus, a cikk végén található videóriportunk ad választ.
Csaknem két éve már, hogy a Közép-európai Egyetem bejelentette: költözik Bécsbe. Ennek hátterében a magyar felsőoktatási törvény módosítása állt, amelyre széles körben úgy tekintenek, hogy kifejezetten a CEU budapesti működésének ellehetetlenítésére irányult. A jogszabály miatt a CEU nem vehetett fel 2019 januárjától új diákokat a budapesti campusára, így az azóta jelentkező diákok Bécsben kezdik meg a CEU az Egyesült Államokban és Ausztriában akkreditált képzéseit.
A nagyjából két évet igénylő, mintegy 200 millió eurós költséggel járó költözés helyszínével kapcsolatban a CEU sajtóirodája szerint Bécs városa kereste meg őket, és tárt karokkal fogadta, a költözési miatti akkreditációs folyamatokban is segítőkészek voltak az osztrák hatóságok. Az Index által megkérdezett hallgatók Bécset befogadó, sokszínű városnak írták le, amely kiváló otthonává vált az egyetemnek. A campus egyébként Bécs egyik legváltozatosabb kerületében, a „hírhedt″ Favoritenben található – adott a nemzetközi hangulat.
Az Indexnek adott nyilatkozatában a CEU kiemelte, hogy „Ausztria elfogadja, tiszteletben tartja, és nagyra értékeli az akadémiai szabadságot″, de a földrajzi helyzete is előnyös. Bár sajnálja a távozását Budapestről, Bécs új lehetőségeket nyitott a kutatási és együttműködési kapcsolatok kiépítésére, amire az osztrákok kifejezetten nyitottak. Egyfajta bővülésként tekint a CEU a bécsi jelenlétre, hiszen az egyetem New Yorkban, Budapesten és Bécsben is fenntart intézményeket.
Mindazonáltal nem dobtak el mindent Magyarországon, számos projekt épül itthon folyó kutatásokra, és az egyetem több intézete is Budapesten marad.
A CEU az első igazi otthonát, oktatói, dolgozói és diákjai jelentős részét köszönheti Budapestnek és Magyarországnak, és ragaszkodik is hozzá
– közölte a CEU.
Habár a képzések Bécsbe költöztek, továbbra is Budapesten működik majd a CEU Demokrácia Intézete, a Kutatói Alkotóház (CEU IAS – Institute for Advanced Studies), a CEU nyári egyeteme (CEU SUN), valamint a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA).
Az egyedülálló magyar szellemi és kulturális élet nélkül a CEU nem lenne az, amivé közel harminc év alatt vált. Büszkék vagyunk, hogy számos értelmiségit sikerült külföldről hazahívnunk, ezzel is erősítve az egyetemet és Magyarországot.
Az egyetem hangsúlyozza, a kutatásban, valamint a kulturális és szakmai együttműködésben Budapestnek is jó reklámot csinált azzal, hogy külföldi hallgatók érkeztek Magyarországra. Ennek nemzetgazdasági szempontból is haszna volt, hiszen „az elmúlt években több mint tízezer külföldi töltött el éveket Magyarországon CEU-diákként, és minden évben sok száz kutató érkezik hosszabb-rövidebb időre a CEU-ra.”
Számszerűsíteni a CEU budapesti jelenlétének pénzügyi előnyeit nem könnyű, de az egyetem kiemeli: a különböző adók, járulékok és szolgáltatási díjak kifizetésével
az egyetem évente mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdasághoz.
A pályázatok és együttműködések szempontjából pedig a CEU kiemelkedően jól teljesített Európában, az összes elnyert kutatási támogatás átlagban évi 10 millió euró. Ehhez még hozzájön, hogy a külföldi hallgatók Budapesten béreltek lakást és költötték a pénzüket, ahogy a helyi és külföldi oktatók is tették. Turisztikai szempontból is előnyös volt ez, mivel a nemzetközi együttműködések keretében sokan megismerhették a magyar fővárost. A CEU munkahelyeket is teremtett az alkalmazottak után; járulékokat is fizetve.
A költözés rengeteg kihívással járt: be kellett szerezni a munkavállalási és letelepedési engedélyeket, egészségügyi biztosítást a családnak, lakást kellett találni, be kellett íratni iskolába a gyerekeket és így tovább.
Bécs pedig ebből csak profitál, hiszen az adók és járulékok ezentúl az ő bevételét képezik, ahogy a lakásbérleti díjak és az ott-tartózkodással járó egyéb költségek is. Ráadásul a pályázatokat, amelyet még budapesti jelenléte alatt nyert el, immár Bécsben fogja megvalósítani az egyetem. A kutatói és kulturális kapcsolatokat is elkezdte kiépíteni a CEU, ami a bécsi szellemi életet fogja gazdagítani.
Mindazonáltal nehézségekkel is jár a költözés. Számos oktató nem tudta megoldani ezt a családjával, így nekik egyelőre az ingázás jelenti a megoldást, különösen a mostani járványhelyzetben.
A koronavírus-járvány miatt vannak olyan hallgatók, akik származási országukban ragadtak, és vannak olyanok is, akik Magyarországon folytatják a már korában megkezdett, utolsó éveikben járó tanulmányaikat. Az ingázás, a Bécsen kívül tartózkodás és a járvány miatt a CEU áttért az úgynevezett hibrid oktatásra, ami annyit tesz, hogy valaki online vesz részt az előadásokon, valaki pedig személyesen jelenik meg. Erre mind a budapesti, mind a bécsi campus technikailag is felkészült, mi több, már eleve ezzel a szándékkal intézték az átköltözést.
Az összesen 1243 hallgató majdnem a fele folytatja tanulmányait Bécsen kívül az idei tanévben. Egy jelentős részük PhD-hallgató, akik tanulmányaik utolsó éveiben járnak, így a világ különböző részein folytatnak kutatásokat. A járványhelyzet miatt sokan származási országukban ragadtak, ezért online tanulnak.
A diákok csak 12 százaléka magyar állampolgárságú.
Az egyetem alkalmazottai sincsenek egy helyen. Mintegy 280 munkavállaló dolgozik Bécsben, ebből 180 oktató. Budapesten nagyjából 400 alkalmazott maradt, akik főként adminisztratív feladatokat látnak el.
És hogyan néz ki a bécsi campus? Mit gondolnak a hallgatók a költözésről, és hogyan látják a CEU szerepét a nemzetközi oktatásban? Erre ad választ helyszíni riportunk.