Helyi idő szerint szombat éjféltől humanitárius tűzszünet lép életbe Örményország és Azerbajdzsán között – jelentette be közleményében az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium.

A döntésre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közleményeivel összhangban került sor – jelezte a minisztérium.

Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte a lépést, és felszólította a szembenálló országokat, hogy szigorúan tartsák magukat a fegyvernyugváshoz.

A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek egy héttel korábban kötöttek tűzszünetet orosz közvetítéssel. A megállapodást azonban röviddel életbe lépése után már meg is szegték. A tűzszünet kudarcáért a felek egymást hibáztatták.

Szombaton is halálos áldozatokkal járó támadások történtek: hajnalban lövedékek csapódtak be Azerbajdzsán második legnépesebb városában, Gandzsában, és több civil meghalt. Ilham Alijev azeri elnök háborús bűncselekménynek minősítette a csapást, és bosszút esküdött.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter este telefonon beszélt örmény és azeri kollégájával, és nyomatékosan kérte Bakut és Jerevánt, hogy tartsák magukat a tűzszünethez.

Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok.

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, azonban ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét – tájékoztatott az MTI.

(Borítókép: Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Fotó: Örmény védelmi minisztérium / MTI / EPA)