„Mától teljesen automatikusan feloldódik minden korlátozás, amely fegyverek adásvételére, valamint az ezzel kapcsolatos tevékenységekre és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozott, irányuljanak azok az Iráni Iszlám Köztársaságba vagy onnan máshová” – hangsúlyozta nyilatkozatában az iráni külügyminisztérium, amit az MTI idézett. Az ország úgy ítéli meg, hogy lejárt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es számú határozata alapján ellene elrendelt fegyverembargó.

Az embargó idei október 18-i lejártáról még 2015-ben született megállapodás Irán, valamint az ENSZ BT öt állandó tagállama – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína – és Németország között létrejött atomalku részeként. A legfontosabb pontja az volt a megállapodásnak, hogy a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe nukleáris programját csak békés célokra használja, és nem kísérletezik atombomba előállításával. 

Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja 2018-ban egyoldalúan felmondta a megállapodást, arra hivatkozva, hogy a szövege nem tartalmaz elegendő garanciát annak megakadályozására, hogy Irán atombombára tegyen szert. Idén augusztusban pedig megpróbálta rábírni a Biztonsági Tanácsot, hogy hosszabbítsa meg a fegyverembargó érvényét, továbbá hogy vessék ki Iránnal szemben azokat a nemzetközi büntetőintézkedéseket is, amelyek az atomalku előtt érvényben voltak. Washington próbálkozása azonban nem járt sikerrel. Az USA ezért saját hatáskörben rendelt el szankciókat Irán ellen 2020. szeptember 21-én. 

Irán így mostantól bármilyen forrásból, mindenfajta korlátozás nélkül beszerezheti a védelméhez szükséges fegyvereket és katonai felszereléseket

– tette hozzá az iráni külügyminisztérium. Oroszország már szeptemberben megerősítette, hogy hajlandó fejleszteni katonai együttműködését Iránnal az embargó feloldását követően, Kína szintén nem rejti véka alá, hogy fegyvereket akar eladni Iránnak.