Aggodalomra ad okot Svédországnak az a szándéka, hogy jelentősen növeli katonai kiadásait, minthogy a térségben nincsenek katonai megoldást követelő ellentétek – állítja Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken kiadott közleményében, melyet az MTI idézett.

A svédek ezt igencsak másképp látják. Nem értékelték túl barátságos gesztusnak, hogy orosz harci gépek rendre behatolnak a svéd légtérbe, és hogy szeptemberben két orosz hadihajó engedély nélkül jelent meg svéd felségvizeken.

A nemzetbiztonsági stratégia meghatározása kétségkívül Svédország szuverén joga – fogalmazott Marija Zaharova, de hozzátette,

a katonai kiadások ilyen nagy mértékű növelése, amely, mint svéd megfigyelők rámutattak, a hidegháború korszakához hasonlítható, mindenképpen aggodalmat kelt. Annál is inkább, hogy a stratégia tervezetében nem zárják ki egy Svédország elleni fegyveres támadás riasztó forgatókönyvét, és Oroszország neve több mint százszor jelenik meg az anyagban, általában mint a svéd nemzetbiztonságot fenyegető potenciális veszélyforrás.

Marija Zaharova szerint Észak-Európában nincsenek olyan ellentétek és konfliktusok, amelyek természete katonai megoldást igényelne.

A szóvivő azt állította, Svédország russzofóbiája külső – főként a NATO részéről történő – nyomásgyakorlás következményének tudható be. Moszkva úgy látja, hogy az Észak-atlanti Szövetség felelős a feszültség növekedéséért és a katonai tevékenység kiszélesedéséért az észak-európai térségben, amely állításuk szerint a legutóbbi időkig az egyik legstabilabb volt a világon.

Oroszország a maga részéről kész a nyílt és érdemi párbeszédre a biztonság és stabilitás megerősítése végett valamennyi észak-európai partnerével. Ezt nemegyszer hangsúlyoztuk a svéd féllel fenntartott kapcsolatainkban is

– írta közleményében az orosz külügyi szóvivő.