Egyáltalán nem boldog Washington a Huawei múlt kedden megnyitott, budapesti K+F központja miatt. Az amerikai külügy az Indexnek küldött válaszában az áll: a magyar kormány egy kommunista diktatúrával üzletel, ami számos veszélyt rejt. Szerkesztőségünk a Huaweit is szembesítette a vádakkal; a multi szerint azok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Múlt kedden nyitotta meg budapesti K+F központját a kínai távközlési multi, a Huawei. Ahogyan arról az Indexen is írtunk, a vállalat nemrég magyarországi jelenlétének tizenötödik évfordulóját ünnepelte. Volt is mit, hiszen míg nyugati nyomásra a Huawei mozgástere egyre csak szűkül a világban, idehaza zökkenőmentesen, kormányzati hátszéllel folytatja a cég a tevékenységét. A múlt heti eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, és beszédében a Pekinggel és a Huaweijel kialakított jó kapcsolatokat méltatta.
Ahogyan arra Cornstein nagykövet is felhívta a figyelmet: fontos tisztában lennünk azzal, hogy kivel kötünk üzletet. Márpedig a magyarok pontosan tudják, milyen kapcsolatokat keresnek a kommunista diktatúrák
– reagált a Huawei új beruházására az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. Az Index azért kereste meg az amerikai képviseletet, mert az elmúlt években Washington számos alkalommal figyelmeztette a magyar kormányt a kínai vállalat jelentette fenyegetésre. Mike Pompeo külügyminiszter többször járt térségünkben, s a Huawei minden ilyen látogatás alkalmával kiemelt téma volt. De háttérbeszélgetéseken, interjúkon hívták fel a figyelmet a jelenségre az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének diplomatái, így David Cornstein nagykövet is.
A világban egyre több ország ismeri fel, hogy a Kínai Népköztársaságban alapított vállalatokat kötelezik arra, hogy együttműködjenek a biztonsági szolgálatokkal. Ezek az országok lépéseket tesznek állampolgáraik, nemzetbiztonságuk megvédéséért
– olvasható az amerikai nagykövetség válaszában. Mint írják, jelenleg 25 európai uniós, illetve NATO-tagállam csatlakozott a Clean Network programhoz. A washingtoni külügy augusztusban indította el a kezdeményezést, amelyek célja, hogy megvédje az állampolgárokat és vállalatokat az olyan „rosszindulatú szereplők agresszív támadásaitól, mint a Kínai Kommunista Párt”.
Reméljük, hogy az Egyesült Államok valamennyi szövetségese csatlakozni fog a programhoz
– így az amerikai nagykövetség. Szavaikból kiderül: hazánk még nem része az amerikai kezdeményezésnek.
De levelében kitért a nagykövetség az elmúlt hetek adatgyűjtési botrányára is. Ahogyan korábban az Index is megírta, a kínai Shenzhen Zhenhua Data Information Technology vállalat 2,4 millió emberről, közöttük több mint hétszáz magyarról gyűjtött adatokat. Ezzel kapcsolatban az amerikai nagykövetség megjegyzi,
Magyarország a múlt hónapban szenvedte el a legsúlyosabb hekkertámadást, a kibertérből érkezett akciót kínai, orosz és vietnámi szerverekről indították.
Az Egyesült Államok és a Huawei közötti konfliktus forrása, hogy Washington Peking trójai falovaként tekint a vállalatra. Az amerikai külügy szerint a Huawei nem megbízható, a cég a felhasználókról gyűjtött információt a kínai kormánynak adja át. Ez a kritika már a 2000-es években felmerült, azonban az elmúlt időszakban vált a világpolitika központi témájává.
Egyrészt Donald Trump amerikai elnök Kína-ellenes politikája miatt került a politika kereszttüzébe a Huawei, de a történetnek van egy fontos gazdasági, technológiai oldala is. Ez pedig a már említett, 5G hálózatok kiépítésének kérdése. A következő ipari forradalommal kecsegtető új technológiában a Huawei jelenleg piacvezető, márpedig ha a világ nagy részén ők építhetik ki az 5G hálózatokat, az nemcsak biztonsági, de anyagi szempontból is kihívást jelent majd az Egyesült Államok és szövetségesei számára.
Az amerikai vádakra reagáltattuk a Huaweit. A kínai cég magyarországi leányvállalata az Index megkeresésére elmondta: a kritikák köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Ez egyszerűen nem igaz. A Huawei egy hálózati eszközbeszállító, amelynek nincs tulajdonában a hálózat, ahogyan nem is működteti azt. Ebből következik, hogy nem kezeljük a hálózatokon áramló adatokat sem
– írta válaszában a távközlési cég. Megkérdeztük azt is, hogyan garantálják a felhasználók személyes adatainak biztonságát. Ezzel kapcsolatosan a vállalat elmondta, valamennyi országban betartják a helyi jogszabályokat. „Európában az uniós jogoknak megfelelően, a GDPR-szabályozásokat figyelembe véve működünk” – teszi hozzá a cég, megjegyezve: eddig csak az Egyesült Államok tiltotta ki őket a piacairól, a világon jelenleg 170 országban vannak jelen. Hozzáteszik, bár vannak országok, melyek az 5G hálózat kiépítésében szigorúbb feltételeket szabtak a cég számára, az EU-ban nem áll fenn ez a probléma.
Egyetlen uniós tagállam sem tiltotta meg a Huaweinek, hogy részt vegyen az 5G hálózat kiépítésében. Az EU digitális szuverenitásra törekszik, ami egybeesik céljainkkal és értékeinkkel
– állítja a Huawei, finoman utalva az EU és az Egyesült Államok kapcsolatában megbújó szuverenitáskérdésre.
Magyarországon mindenesetre nincs problémája a cégnek. Erre is rákérdeztünk a kínai multinál. Mint írják, hazánk nyitott és kiegyensúlyozott gazdaság, ahol
tizenöt éve szabadon, diszkriminációtól mentesen tudtak működni.
Hozzáteszik, a kedvező körülményeknek köszönhetően stratégiai partnerként tekintenek hazánkra, amiből Magyarország is profitál. Az elmúlt öt évben évenként 6-8 százalékkal növelték az itteni beruházásaikat, de 28 százalékkal nőtt a nálunk befizetett adó mértéke is. A mesterséges intelligencia kutatására létrehozott budai központban a Huawei komoly lehetőségeket lát. Éves bevételünk 10-12 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, az elmúlt tíz évben ez elérte a 100 milliárd dollárt.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Huawei magyarországi jelenlétének 15. évfordulóján a budai Haris Parkban, október 20-án.)