„A Minority SafePack (MSPI) nyilvános meghallgatásán Ramona Strugariu, az USR-PLUS EP-képviselője aljas és mélyállami reflexeket idéző vádakat fogalmazott meg ellenem” – panaszkodott nyilvános Facebook-posztban Vincze Loránt RMDSZ-es képviselő, amit a Mandiner vett észre.
A polgári kezdeményezést itthon inkább Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés néven emlegették, össze is jött több mint egymillió aláírás mellette, főleg miután a magyar kormány is támogatta a kezdeményezést. A Minority SafePack aláírásgyűjtése 2018. április 4-én zárult le, sikerült 11 tagállamban is túllépni a sikeres polgári kezdeményezéshez szükséges küszöböt. A kezdeményező bizottság tagjai 2020. februárjában találkoztak az Európai Bizottság képviselőivel, majd októberben következett a nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben.
Bár a képviselő nem fejtette ki, mit is ért mélyállami reflexeket idéző vádakon, a cikkből annyi azért kiderül, hogy az Európai Parlamentben az európai szintű kisebbségvédelmi keretszabályozást sürgető polgári kezdeményezés hatására tartott EP-meghallgatáson azt kifogásolta a liberális – és a Mandiner, valamint a képviselő által is a Momentum testvérpártjaként emlegetett – párt képviselője, hogy Vincze korábban aláírásokat is gyűjtött a kezdeményezés mellett, majd később az MSPI hivatalos koordinátora lett, most pedig az EP polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos jelentéstevője.
Vagyis összeférhetetlenség áll fenn.
Vincze Loránt ezt méltatlankodva utasította vissza, mondván „természetesen ez jogilag és politikailag is nonszensz, hiszen jogilag csak az összeférhetetlen, ami a mandátum idején történt, politikailag meg azért nonszensz, mert európai parlamenti képviselőként azt a megbízatást teljesítem, amivel a választóim elláttak, és ez a MSPI kezdeményezés érvényre juttatása. Ez Európa közös érdeke” – fogalmazott a képviselő, aki annak idején, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnökeként a nemzetközi aláírásgyűjtés kampányát koordinálta. „Ez egy gyalázatos támadás volt, hiszen semmi alapja sincsen” – tette hozzá.
Majd rátért annak a részletezésére, hogy a fentebb említett felvetés az USR-PLUS részéről miért és hogyan hitelteleníti a párt Romániában sokat hangoztatott kisebbségekkel, kisebbségi jogokkal kapcsolatos befogadó megközelítését. A képviselő szerint az USR vezetése az EP képviselőjük nyilatkozata alapján „csak egy asszimilált romániai magyarsággal tudnának jóban lenni, nem egy olyannal, amelyik szót emel a jogaiért és harcol azokért.”
Az EP-s közmeghallgatáson egyébként Vincze Loránt beszámolója szerint a felszólaló parlamenti képviselők háromnegyede támogatóan beszélt a kezdeményezésről, ami több mint 32 képviselőt jelent – különböző tagállamok és különböző pártok képviseletében.