Dzsihadisták támogatása, francia termékek bojkottja, gázmezővita és líbiai nyomulás.
Franciaország európai szintű szankciókat szorgalmaz Törökországgal szemben, miután az Európai Unió és Ankara között több vitás kérdésben is feszültségek mutatkoznak – közölte szerdán Clément Beaune, Európa-ügyi államtitkár.
Erős reakciójú európai intézkedésekért, köztük a szankciók lehetséges eszközéért emelünk szót
– mondta az államtitkár a szenátusban.
A legutóbbi epizód, amely mindennap egyre messzebb tolja a képtelenség határait, a török elnök részéről, aki a köztársasági elnököt sértegette, Törökországnak azon stratégiájáról árulkodik, amely minden irányban folyamatosan provokál
– idézi az MTI a politikust.
Recep Tayyip Erdogan a közelmúltban közvetlenül is összetűzésbe került Emmanuel Macronnal, akit iszlámellenességgel vádolt meg. A vitát a francia államfő iszlám fundamentalizmussal szembeni fellépése váltotta ki, miután Franciaországban a közelmúltban brutálisan lefejeztek egy tanárt, aki Mohamed-karikatúrákat mutatott be egy órán.
A török államfő szerint Macronnak fogalma sincs a vallásszabadságról, és szombaton azt üzente francia kollégájának, hogy vizsgáltassa meg elmeállapotát. Erre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét, Macron pedig elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait, és azt követelte, hogy „változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes”.
A török elnök hétfőn arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket. A francia Európa-ügyi államtitkár szerint Erdogan „célja mindig ugyanaz: a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja a szomszédjaira, és elsősorban az Európai Unióra” .
Túl sokáig voltunk naivak – hangsúlyozta Clément Beaune.
Délelőtt Gabriel Attal kormányszóvivő elítélte Törökország „destabilizációs és megfélemlítési kísérleteit” , és üdvözölte „a nagyon nagy európai uniós egységet” Franciaország és értékeinek támogatására.
Törökország és Görögország között a Földközi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók feletti tengerjogi vita miatt évek óta feszült a kapcsolat. A Ciprus körüli tengerfenéken felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. Mindkét fél magának követeli a jogot ahhoz, hogy energiaforrások után kutasson és próbafúrásokat végezzen a térség ugyanazon részén. Ankara 2018 őszétől kezdve indította útnak kutató- és fúróhajóit a vitatott területekre, amit Görögország mellett Ciprus is szuverenitása megsértésének tekintett.
A helyzet valamelyest enyhült, mióta szeptember második felében Ankara és Athén jelezte, hogy hajlandó a tárgyalásos rendezésre. Viszont Törökország nemrég bejelentette, hogy ismét útnak indítják az Oruc Reis török kutatóhajót, amely augusztusban és szeptemberben energetikai feltárást végzett a Földközi-tenger keleti medencéjében, heves tiltakozást váltva ki Görögországban és a térségben.
Charles Michel, az Európa Tanács elnöke a közelmúltban jelezte, hogy az EU decemberben értékeli a kialakult helyzetet és szankciókat is kilátásba helyezett.
Törökország Líbiában katonailag is elkötelezte magát a nemzeti egységkormány támogatására, Szíriában pedig azon kurd erőkkel szemben, amelyek az uniós tagországokat is magában foglaló nemzetközi koalíció szövetségesei a dzsihadistákkal szemben. Ezenkívül a török kormány a hegyi-karabahi konfliktusban az azeri erőket támogatja az örményekkel szemben.