Svédország a 2015-ös migrációs válság óta a tolerancia és a befogadás oldalán áll, az Európai Unióban is ezt az álláspontot képviseli. A svéd szociális háló és társadalom jelentős mértékben segíti az országba érkező migránsokat. Szeptemberben az országos rendőrfőkapitány nyilatkozata bombaként robbant, amikor összefüggésbe hozta a migrációt a szervezett bűnözéssel. A bűnügyi statisztikák emelkedése egyesek szerint összefügg a bevándorlással, mások szerint mindez csupán idegengyűlölő összeesküvés-elmélet.
2020 szeptemberében nagy port kavart Mats Löfving országos rendőrfőkapitány nyilatkozata a svéd állami rádióban, ahol az országba érkező bűnöző „klánok” és a növekvő bűnügyi statisztikák közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet. Az EKOT adásában a következő párbeszéd zajlott le a műsorvezetőnő és Löfving között:
R.: A rendőrség Malmőben és Göteborgban családi kapcsolatokkal átszőtt bűnszervezetekről számol be. Valóban léteznek ezek, és hogyan befolyásolja ez az önök munkáját?
M. L.: Azt látjuk, hogy az integrációról folytatott svéd párbeszéd naiv.
R.: Miért?
M. L.: Nem mindenki akar a svéd társadalom része lenni Svédországban. Jelenleg legalább negyven családi bűnszervezetet, úgynevezett klánt tartunk számon. Ők véleményem szerint kizárólag azért jönnek Svédországba, hogy szervezett bűncselekményeket kövessenek el. Bekerülnek a társadalomba, és vannak olyanok is, akik beszivárognak a politikai életbe, és belefolynának az önkormányzatok vagy az országos ügyek vezetésébe is.
A nyilatkozat heves vitákat váltott ki, számos közéleti szereplő egyszerűen idegengyűlölő összeesküvés-elméletként jellemezte a bejelentést. Stefan Löfven, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy nem kívánja a különböző kisebbségekhez kötni a bűnözést, inkább szociális és gazdasági problémaként írta le a helyzetet, amit kezelni kell.
Henrik Jönsson, a magát libertárius vállalkozóként és aktivistaként leíró youtuber közel hetvenötezer követővel rendelkező csatornáján tett közzé videót, melyben az országos rendőrfőkapitány nyilatkozatában említett klánokról beszél.
Jönsson a klánt mint társadalmi szerveződési formát írja le. A Svédországban jelen lévő bevándorlók csoportjairól beszél, akik Pakisztánból, Irakból, Afganisztánból és a közel-keleti kultúrkörből származnak. Ezek a családi viszonyokon alapuló csoportok más szabályok alapján működnek, mint az európai társadalmak. Kollektivista szemlélettel rendelkeznek a modern társadalmak individualista megközelítésével szemben. Ez alapján a svéd társadalom az egyén jogainak érvényesülését tartja a legfontosabbnak, míg a másik a közösségét. A klánt patriarkális berendezkedés jellemzi, ahol a családfő osztja el a közösség javait. Megjegyzi, hogy minden társadalom eleinte klánként szerveződött, a vikingek és Ábrahám tizenkét törzse a Bibliában épp úgy, mint a középkori uralkodódinasztiák.
Az ötlet, hogy meggyőzzék azokat, akiket a klánkultúra szerint neveltek, hogy hagyják el, amit a szüleik, nagyszüleik és több száz unokatestvérük követett, csak mert a szociális munkások indítottak egy rehabilitációs programot, ami segélyeket nyújt, és a társadalmi-gazdasági helyzet kiegyenlítésére irányul, teljesen elszakad a valóságtól!
– minősítette Jönsson az integrációra való törekvés módszereit.
A videó készítőjének álláspontja szerint az integrációs politikába vetett hitnek az oka az a szemléletmód, amit ő svéd felsőbbrendűség-érzetnek nevez. Úgy gondolja, hogy emiatt a svédek világelsőnek látják magukat, úgy érzik, hogy példát kell mutatniuk a világnak, és aki nem osztja az ő elveiket, az fejletlen és segítségre szorul. Ezt egyfajta rejtett „kulturális-imperialista arroganciának” tartja, amely kimondatlanul azt mutatja, hogy a világon mindenkinek az ő útjukat kéne követni, ha lehetőséget kap rá. Hozzáteszi, hogy a felsőbbrendűség-érzet része az is, hogy a svédek toleránsnak, egyenesnek és a multikulturalizmus védelmezőiként látják magukat.
2017-ben Tények migrációról, integrációról és bűnözésről Svédországban címmel hozott nyilvánosságra egy jelentést a svéd külügyminisztérium az összefüggések cáfolására. A statisztikákat a megjelenés óta további adatokkal frissítették, és a puszta számadatok mellett olyan kérdésekre is választ keresnek, hogy többségbe kerülnek-e a muszlimok, és hogy van-e összefüggés a terrorcselekmények és a migráció között.
A tanulmány azt állítja, hogy a halált okozó erőszakos cselekmények száma nem, csak a lőfegyverrel elkövetett erőszak nőtt az országban. 2017-ben 113, halált okozó erőszakos cselekmény történt. Ez a szám minden, halált okozó erőszakos cselekményt magában foglal, nem csak azokat, amelyeket lőfegyverrel követtek el. Ez a szám százezer lakosra levetítve 1,1 esetet jelent. 2002 és 2017 között 68 és 113 eset között fluktuált, ami 0,71 és 1,21 közötti értéket jelent. 2015 óta ez a szám magasabb, mint az azt megelőző években. 2011-ben 17 lőfegyverrel elkövetett, halált okozó testi sértés történt, míg 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban 33, 30, 40 és 45 eset történt.
A jelentés kitér arra is, hogy a szexuális visszaélések száma is növekedett. Ennek okának a jogi környezet változását, a statisztika készítésének módját és az elmúlt tíz év nyíltabb társadalmi párbeszédét látja.
A jelentés egy kutatást is tartalmaz a nem svéd származású elkövetőkkel kapcsolatban. A kutatás 2005-ből származik, és megállapítja, hogy a külföldi háttérrel rendelkezők nagyobb része nem hozható kapcsolatba bűncselekmények elkövetésével, azonban két és félszer nagyobb eséllyel lesznek gyanúsítottak. A kutatás nem tér ki az elkövetők közötti statisztikákra, és a társadalmi-gazdasági környezetet jelöli meg lehetséges okként.
Nem minden jelentésből olvasható ki azonban ugyanaz. A 2019-ben közzétett éves bűnügyi jelentés bemutatja az átlagos, 18 és 64 év közötti svéd lakosság körében a bűncselekmények áldozatává válásának körülményeit, a bűncselekményektől való félelmet és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való viszonyulását. A statisztikák elemzése rávilágít, hogy a fenyegetések, zaklatások, erőszakos támadások és a rablások száma 2018-ig folyamatosan emelkedett.
Svédország népessége folyamatosan nő, 2019-ben közel százezerrel gyarapodott, többnyire a bevándorlás hatására. 2009 és 2019 között közel egymilliós, 986 907 fős népességnövekedés történt az évtized elején még Magyarországéhoz hasonló lakosságú országban. Ehhez az állam kedvező feltételeket biztosít, az állampolgárság megszerzésére, a családegyesítésre és a szociális ellátórendszerhez való hozzáférésre vonatkozó szabályok Svédországban az egyik legmegengedőbbek az Európai Unióban. A jelenleg zajló társadalmi vita azonban új megvilágításba helyezheti a kérdés kezelését.
(Borítókép: Körülbelül 200 ember tüntetett Malmöben, és emellett még 28 országban az emberi és menekült jogokért 2016. február 27-én. Fotó: Pacific Press / Getty Images Hungary)