A megfélemlítésnek tudjuk, vannak eszközei, de ugyanígy vannak eszközei a tények felfedésének, az igazság elismertetésének, a megbékélésnek és a jövőbe tekintésnek is - ezt mondta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és a szabadkai városi képviselő-testület elnöke az 1944-1945-ben jugoszláv partizánok által bestiálisan kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett hétfői szabadkai megemlékezésen.
Pásztor Bálint arra hívta fel a figyelmet – írja az MTI – hogy a szabadkaihoz hasonló emlékhelyek az értelmetlen öldöklésről, a nemzeti vagy ideológiai alapú kivégzésekről tanúskodnak, az egyetlen járható út ugyanakkor csak a feltárás és a megbékélés lehet.
Ezen az úton cselekszünk, és felvállaltuk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a körülmények feltárása, azoknak a tényeken, és csakis a tényeken alapuló tisztázása, az igazságnak megfelelő méltó lezárása érdekében, hogy akár személyes érintettként, akár közösségként tovább tudjunk lépni
- közölte a politikus.
A Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta viszont újabb 215 áldozat maradványait találták meg, és a várakozások szerint hamarosan hat táblával kibővítik az emlékhelyet, hogy az újonnan azonosított áldozatok nevei is felkerüljenek a márványtáblákra.
Az 1944-45 telén végrehajtott délvidéki vérengzések egyébként szinte történelmi viszonylatban is egyedülálló kegyetlenségről tanúskodnak: a népirtásnak legkevesebb ötezer, de egyes feltételezések szerint mintegy negyvenezer, zömmel magyar civil esett áldozatául, akiket a legbestiálisabb módszerekkel végeztek ki: lefejezések, karóba húzások, élve elégetések, kettéfűrészelések egyaránt szerepelnek a visszaemlékezésekben, ráadásul várandós nők és csecsemők sem kerülték el a brutális leszámolást.
Sólyom László magyar és Boris Tadić szerb köztársasági elnök 2010-ben állapodott meg abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamatnak fontos pillanata volt, amikor 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak a második világháború alatt kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére, amelyet már Áder János magyar és Tomislav Nikolić akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt.
Egy évvel később, 2014-ben pedig - hét évtized után - megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a mészárlásokban legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó, a negyvenes évek végén született jogszabályt. Aleksandar Vučić jelenlegi elnök pedig - akkor még miniszterelnökként - részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Akkor volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.