Ilham Aliyev azeri elnök bejelentette, hogy elfoglalták Susi városát. Az örmények egyelőre cáfolnak, de ha a hír igaz, a török támogatású azeri haderő előtt szabad út nyílt a térség örmény ellenőrzésű fővárosa, Sztepanakert felé. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a háborút Azerbajdzsán akár meg is nyerheti, az örmény többségű Hegyi-Karabah pedig megszűnik létezni.
A szinte kizárólag örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsán határain belül található Hegyi-Karabah Köztársaság (Arcah) és Azerbajdzsán közti, szeptember 27. óta tartó háború fordulóponthoz érkezett.
Az utóbbi hetekben a török katonai támogatással harcoló azerbajdzsáni erők dél-keleti irányból támadtak, és először a Hegyi-Karabah Köztársaság déli, Iránnal közös határa mentén elterülő területet foglalták el, majd fokozatosan északra nyomultak, mígnem elértek Susi városához, amely mindössze tizenöt kilométerre fekszik Sztepanakerttől.
A várost mindkét fél a térség kulcsának tartja.
A Hegyi-Karabah Köztársaság elnöke, Arayik Harutyunyan mér egy hónappal korábban leszögezte:
aki Susit ellenőrzi, az ellenőrzi egész Karabahot.
Október végén, amikor már tudni lehetett, hogy az azeri erők Susihoz érnek, felhívással élt az örményekhez, hogy tartsanak ki és védjék meg területük kulcsvárosát.
Susi városa Sztepanakerttől délre, egy sziklaszirten fekszik, amely természetes erődítményként szolgál. Susi az előző, harminc évvel ezelőtti karabahi háborúban is fordulópontot jelentett, amikor örmény fennhatóság alá került.
Az azerbajdzsáni hadműveletek körülbelül egy hete érték el a Láchini korridort, az egyetlen olyan kiépített utat, amely a Hegyi Karabahi Köztársaságot Örményországgal összeköti. Ezen az útvonalon tudja Örményország támogatni Karabahot, más, kiépített útvonal nem alkalmas katonai és teherszállító járművek közlekedésére. A vitatott hovatartozású térségbe így nehezen jut el az örményországi támogatás, továbbá a Karabahból menekülő civilek is csak életveszélyes körülmények között tudnak átjutni Örményországba. Beszámolók szerint
a térség MINTEGY 150 EZRES örmény lakosságának már több mint a fele elmenekült az azeri támadások hatására.
Az örmények abban reménykednek, hogy nemsokára beköszönt a novemberi hideg és esős idő, így az azerbajdzsáni hadsereg török, illetve izraeli gyártmányú drónjai nem fogják tudni biztosítani az azeri haderő sikereihez jelentősen hozzájáruló légifölényt.
Ez reményt ad Susi védőinek is, amennyiben a város még nem esett el.
Beszámolók szerint Azerbajdzsánban már ünnepelnek, hiszen tudják, a város kell ahhoz, hogy Hegyi-Karabah északi területeit is „felszabadítsák″.
Törökország jóvoltából az azeri erők oldalán Líbiából és Szíriából érkező zsoldosok is harcolnak. A szíriai fegyveresek, akiket a francia elnök dzsihadistáknak minősített. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban körülbelül 2000-re becsülte a zsoldosok számát a hegyi-karabahi harcokban. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) jelentése szerint számuk folyamatosan növekedett, egyre többen érkeztek Azerbajdzsánba. A legalább 2 ezer 580 főt számláló, értesülések szerint az iszlám szunnita irányát követő zsoldossereg több mint kétszáz tagja esett el a harcokban, további mintegy 300-an pedig már hazatért, mivel idegen volt számukra a terep, valamint nem akartak a többségükben síita azeri katonák oldalán harcolni.
Az örmény csapatok által elfogott egyik zsoldos egy videóban arról beszélt, hogy havi 2000 dollárt kapnak, illetve minden lefejezett örmény után további 100 dollár jutalomban részesülnek.
A szemben álló felek kölcsönösen vádolják egymást civil célpontok elleni támadásokkal. Számos beszámoló igazolja, hogy az örmények erők belőttek a térséget és Azerbajdzsánt szétválasztó határvonal túlra, az ágyúzások azeri civil áldozatokat is követeltek. Mindazonáltal az azeri haderő sem fogta vissza magát, az örmény védelmi minisztérium szerint célzottan kórházakat és civil létesítményeket támadtak. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michele Bachelet pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az azeri fél háborús bűncselekményeket követhetett el. A világhálót már bejárta az a videó, amelyen állítólag két civilt végeznek ki azeri katonák.
A világ minden részén élő örmény diaszpóra világszintű kampányt indított a háború okozta humanitárius válsághelyzet kezelésére, és az otthonukat elvesztett, illetve a bombázások során megsérült civilek támogatására, amelyhez több örmény származású híresség is csatlakozott. Többek között Kim Kardashian egymillió dollárt adományozott az All Armenian Fundnak, Serj Tankian, a System Of A Down frontembere pedig a politikai aktivizmusa mellett egy zeneszámban bátorította a harcoló örmények.
Az azeriek is készültek némi zenével már a háború kitörésére időzítve, metál együttes lelkesítette a hadsereget. Erről videóklip is készült, melyen látszik, hogy az azeri védelmi tárca együttműködésével fogant a harci dal.
A hegyi-karabahi harcokat azonban a System of a Down (amelynek minden tagja örmény származású) sem hagyhatta szó nélkül, tizenöt év után állt össze, hogy támogatásukról biztosítsák őshazájukat.
A pénzadományokon túl az örmény gazdaság életben tartása érdekében #BuyArmenianProducts címmel internetes kampány is indult, amely a magyar nyelvű facebookon #vásároljörményterméket jeligével terjed.
Az azeriek miért nem indítottak ilyen jellegű nemzetközi kampányt? Vélhetően mert Törökország támogatja őket és nyerésre állnak. Susi állítólagos elfoglalásával pedig meglehet, az örmény Hegyi-Karabah megszűnik létezni.
(Borítókép: Lövedék csapódik be az örmény és az azeri erők harca közben a Hegyi-Karabah székhelyétől Sztyepanakerttől 15 kilométerre fekvő Susi közelében 2020. november 7-én. Fotó: MTI / AP)