Öt évvel ezelőtt Bukarestben a fiatalok egy felhőtlen estére készültek, a Goodbye to Gravity metalcore együttes lemezbemutató koncertjére a belváros neves klubjában, a Colectivben. A zenekarral együtt több száz torokból szállt fel a The Day We Die (A nap, amikor meghalunk) című emblematikus dal, amikor a zenekar által használt pirotechnikai eszközök lángra lobbantották a berendezést. Ezzel 2015. október 30-a pillanatok alatt minden idők egyik legszörnyűbb katasztrófájának dátumaként vésődött a románok emlékezetébe.
Leírhatatlan körülmények között égtek bent fiatalok, vagy taposták őket halálra a menekülők. A szerencsétlenségben végül 65 fő halt meg, több mint egyharmaduk később, a lepusztult állapotban lévő kórházakban, a román egészségügyben uralkodó rossz higiéniai körülmények között fertőzésben, kezeléshez szükséges eszközök és gyógyszerek hiányában.
A népharag a kerület polgármesterét elkergette a székéből, Viktor Ponta miniszterelnök is lemondásra kényszerült, a klubtulajdonosokat perbe fogták, az egészségügyi államtitkárt több ízben is majdhogynem meglincselték. Perek garmadája után még a mai napig nincs vége az ügynek. A gyászoló hozzátartozók gyakorlatilag azóta is tévelyegnek a román jogi labirintusban. Ki tudja, mikor lesz vége? Utánajártunk.
A Bukarest 4. kerületében, a Tabacarilor utcában lévő Colectiv klub (magyar fordításban talán a Közös/Közösségi név áll hozzá legközelebb) egy minden műfajnak helyet adó „kultinkubátor” volt – népszerű, ismert hely. Egy régi ipari létesítményből alakították ki, sajnálatos módon a tragédia estéjén kiderült, hogy a berendezés úgy égett, mint a gyufa. Arról nem is beszélve, hogy a több száz négyzetméteres szórakozóhelyen egy lélek nem volt, aki tudta volna, hogy hol vannak a tűzoltó készülékek. Az is kiderült a nyomozás során, hogy itt-ott találtak besült – évek óta nem ellenőrzött – palackokat is.
A magukat metalcore műfajba soroló Goodbye to Gravity a bukaresti alternatív szcéna ismert, közkedvelt együttese volt, akik hirtelen népszerűségre tettek szert azzal, hogy a csapat frontembere, Andrei Găluț 2008-ban megnyerte Romániában a helyi Megasztár tévés tehetségkutatót. 2015-ben adták ki második albumukat Mantras of War címmel, amit október 30-án mutattak be a Colectivben, mágnesként vonzva a rajongókat. Utoljára.
„Hatalmas robbanás történt, majd pedig tűz tombolt egy bukaresti belvárosi klubban” – adta hírül akkor az Index is. Az első jelentések szerint az áldozatok száma 27 fő volt, legtöbbjük személyazonosságát nem is sikerült megállapítani. Costin Stucan újságíró, aki tanúja volt az eseményeknek, arról számolt be, hogy tűzijáték miatt kapott lángra a belső burkolat. A lángok azonnal felkúsztak a mennyezetre, sokan egymást taposva menekültek ki a szórakozóhelyről. A klubban életét vesztette az ötfős zenekar négy tagja is, egyedül az énekes élte túl, de ő is súlyos égési sérüléseket szenvedett.
A tűzoltóság, a rendőrség és a mentők is – belváros lévén – viszonylag hamar a helyszínre érkeztek, de a káoszba fulladt mentési akció közben a szervezetlenség miatt a klub bejáratát eltorlaszolták először a tűzoltókocsik, majd a rendőri alakulatok járművei, így a mentők csak körülményesen tudtak hozzáférni a sérültekhez. A korabeli felvételeken látszik, hogy a tűzoltók, miközben fecskendezik be a vizet, úgy húzzák ki a sérülteket, holtakat, mint a krumpliszsákokat a földön, tócsákban, legtöbbjüknél még pulzust sem mértek, hogy megállapítsák, élők vagy holtak. A klubtűznél jelen volt az a Raed Arafat helyettes államtitkár, a román rohammentő-szolgálat alapítója is, aki jelenleg a román operatív törzs Müller Cecíliája, szemmel láthatóan nem a helyzet magaslatán. Neki mégsem került állásába a tehetetlenség, nem így a polgármesternek és az akkori miniszterelnöknek, akiken a tragédia utáni hatalmas tüntetéseken mindenképp el szerették volna verni a port.
A tűzvédelmisek felvételein az is látszik, hogy a mentőegységek felkészületlenül érkeztek oda, például csak nagyon keveseknek jutott hordágy, így a fiatalok többségét raklapokon vitték mentőkocsikhoz, némelyikük még élve füstölgött a szállítók keze között. A klubhoz hat tűzoltóegység és sok mentő érkezett, 184 embert láttak el a helyszínen, ami ez esetben annyit jelentett, hogy takarót dobtak rájuk, és vízzel fröcskölték őket. 160 sérültet utaltak be a bukaresti kórházakba különböző fokozatú égési sérülésekkel, illetve füstmérgezéssel. Szerencsétlenségükre.
A közfelháborodás és az utcára vonuló dühös tízezrek nyomására lemondott tisztségéről Cristian Popescu Piedone, Bukarest negyedik kerületének polgármestere, aki, mint kiderült, úgy állította ki a Colectiv működési engedélyét, hogy ellenőröket sem küldött a klubba. Sokan úgy vélték, hogy kenőpénz ellenében, ami nem jár messze az igazságtól, mert két nappal később a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) őrizetbe vette, és azonnali eljárást is indítottak ellene. Már a tragédia másnapján nyilvánosságra hozták az üggyel foglalkozó sajtóorgánumok: a klubnak nem volt tűzrendészeti engedélye, a teremben nem voltak vészkijáratok. Illetve voltak, csak leláncolva, lelakatolva. A kerületi polgármestert 8 év 6 hónapra, a szórakozóhely tűzrendészeti alkalmasságának ellenőrzését elmulasztó katasztrófavédelmi felügyelőség két alkalmazottját pedig 9 év és két hónap szabadságvesztésre ítélték.
Egy héttel a tragédia és a megállíthatatlannak látszó tüntetéssorozat után a regnáló miniszterelnök kénytelen volt lemondani. Mint azt az Index is megírta, több tízezres és többnapos tüntetéssorozatban követelték Bukarestben a kormányfő lemondását a klubtűz miatt. Ponta alatt addigra már nagyon rezgett a léc, a kormánykoalíció támogatását is elvesztette, politikai ügyetlenkedései és a népharag nyomásának engedve végül távozott pozíciójából.
Mint mondta 2015 november negyedikén:
Megteszem azt a gesztust, amit az emberek elvárnak tőlem, és az egész kormánnyal együtt lemondok. Nem harcolok az emberekkel, ez nagy hiba lenne
– hozzátéve, hogy reméli, a lemondása eleget tesz a tüntetők követeléseinek.
Victor Ponta és kormánya lemondása után még mindig ezrek tüntettek napokon át Bukarestben, ahol a Colectiv klubban történt tűzeset a román társadalom több, régóta húzódó problémáját, például az egészségügyet is átszövő korrupciót szintén felszínre hozta. Közben az elhunytak száma 53-ra emelkedett, és többtucatnyi sérültet hét ország kórházaiban ápoltak, akik közül még sokan meghaltak.
A sokkoló videó, amit az ügyészség a vádemelés során nem látott:
A Colectiv-eset megosztotta a társadalmat. Míg egyfelől százezrek vonultak utcára, és elítéltélték a román korrupt politikai osztályt, addig a román ortodox egyház részéről több helyen is azt nyilatkozták, hogy a baleset áldozatait Isten büntetése sújtotta. A klubok helyett a fiataloknak templomba kellett volna járniuk, mondták. Ezeket a véleményeket ráadásul nemcsak elvakult hittanoktatók hangoztatták, hanem amplitúdót kapott populista politikusokon keresztül is. Emlékezetes az az eset, amikor az egyik bukaresti elitiskolában olyan szórólapokat osztogatott a hittantanár, amelyen az állt, hogy a rockzene maga a Sátán, és csak arra való, hogy a gyerekek eltávolodjanak Istentől. Ebben az iskolában ráadásul azért is durva volt ez a szórólapozás, mivel két diákja is megsérült a balesetben, írta meg az Index is anno. Ez ki is ütötte a biztosítékot, újabb, immár egyházellenes felhangú tüntetéssorozat is indult, majd a bukaresti utcákra türemkedett közvélemény szinte egyhangúlag kezdeményezett petíciót „Templom helyett kórházat” címmel.
Az egészségügy helyzete egyébként is fontos ügy lett a tüntetők szemében. Az utcára vonuló és végül Victor Ponta miniszterelnök és a kormány lemondását is elérő tüntetők közül sokan az egészségügyi minisztériumot is bírálták a helyzet kezeletlensége miatt. A klubtűz közel 160 sérültjét tíz kórházban kellett elosztani, de az is problémát jelentett, hogy elsőre csak három bukaresti kórházban voltak felkészülve a súlyos égési sérültek fogadására. Egyre-másra haltak meg a bevitt sérültek ellátás hiányában és fertőzésekben. Majd a NATO gyorsan reagált a helyzetre, összesen 35 súlyos sérültet a román légierő és különlegesen átalakított NATO-kórházgépek segítségével később Hollandiába, Ausztriába, Norvégiába, Nagy-Britanniába, Belgiumba, Svájcba és Izraelbe szállítottak életmentő kezelésekre, de sokan útközben vagy leszállás után életüket vesztették. Összesen nyolc túlélőt kezeltek a belga fővárosban, az ottani orvosok megerősítették: mindegyiknek nozokomiális, azaz kórházban elkapható fertőzése volt.
Romániát rettenetesen megrázta a szerencsétlenség és az, hogy kiderült, milyen állapotban van a román egészségügy. A román politikai elitet kárhoztatták ezért, hetekig mentek utcára százezrek országszerte. Egy évvel a klubtűz után is ez képezte a közbeszéd velejét. Majd elkészült az emlékmű, és a kedélyek csillapodni látszottak. Az emlékmű, amelynek alapjára rávésték a 64 elhunyt fiatal nevét, 70 ezer euróba került. A közlemény szerint az emlékművet állító egyesület azt szerette volna,
ha a leleplezés egyben az átmenetet jelentené a fiatalok halálát okozó korrupció fémjelezte államból egy biztonságos állam felé
– írta akkor a Főtér.ro.
A film még úgy is képes elborzasztani, hogy szinte minden részletet láttunk már a hírekben. Hogy még mindig nem történt érdemi változás a romániai egészségügyben, a kártérítési perek sehol sem tartanak, és hogy milyen korrupt a politikai elit, valami ilyesmit akar elmondani a filmben a rendező. Alexandru Nanau forgatókönyvírója, operatőre és rendezője is a műnek, a többek között Sundance-díjas filmnek, amely nem ragad le a Colectiv estéjén történteken, hanem tükröt tart a román társadalomnak. A HBO-on nézhető magyar felirattal is.
Évekig tartó pereskedések után 2019-ben letöltendő börtönbüntetésre ítélték a végül 65 ember halálát okozó bukaresti Colectiv klubban történt tűzeset felelőseit. A klub tulajdonosain kívül elítélték a pirotechnikusokat, a szórakozóhely működését engedélyező polgármestert és a tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzését elmulasztó tűzoltókat is. A bírósági eljárás eredetileg több szálon indult a tragédiáért felelősnek tartott vádlottak ellen, majd az egymással összefüggő ügyeket évekkel később, 2019-ben vonták össze egyetlen perbe a bukaresti törvényszéken.
A TŰZESET VÁDLOTTJAIT EZENKÍVÜL 50 MILLIÓ EURÓRA RúGÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG IS SÚJTJA.
Az ítélet máig nem jogerős.
Az is óriási felháborodást keltett, hogy a fenti, tűzoltók készítette videó évekig nem került a vádhatóság figyelmébe, sőt, majdnem öt évvel az eset után látott napvilágot, pedig az anyag mindvégig ott volt a tűzvédelmisek mindenki által elérhető archívumában. 2019 év végén perújrafelvételt kértek az érintettek, ezeknek a képsoroknak a nyomán vizsgálják újra a történteket. Több mint kétszáz tűzoltót hallgattak ki a bukaresti katonai ügyészek és a gyilkossági ügyekért felelős nyomozók, akik többek között arra keresnek magyarázatot, hogy miként került nyilvánosságra egy, a Colectiv-tragédia helyszínén készített felvétel négy évvel a borzalmas tűzvész után – írta a Főtér.
Ami azon a felvételen látható, az a kulcsbizonyítéka annak, hogy a hatóságok totális csődöt mondtak az úgynevezett mentőakció során.
A perújrafelvétel bár elkezdődött, de máig nem jutott el minden dokumentum az ügyészekhez – ez derült ki egy titkos hangfelvételen is, ami a családok hozzátartozói és Sorina Pintea egészségügyi miniszter között zajlott. A miniszter elődjét, Raed Arafatot ekézve mondja a családoknak:
Kérem, ne beszéljenek többé a dokumentumokról, mert Bănicioiu és Arafat már amúgy is felrótta, hogy az értesítésük nélkül adtam át dokumentumokat a hatóságoknak.
Nagy kérdés, hogy mi állhat azokban az iratokban, amelyek miatt áll a per.
2020-ban a negyedik kerületben újraválasztották polgármesternek a még büntetőeljárásban lévő Cristian Popescu Piedonét, akit akkor a népharag kergetett el székéből. A tragédiáról könnyes szemmel emlékezett meg az a Victor Ponta, akinek teljes kormánya volt kénytelen lemondani a klubtűz utáni közvélekedés nyomására. Ma Ponta úgy beszél a történtekről, mintha ehhez neki akkor semmi köze nem lett volna.
Ennél „szebb” befejezése nem is lehetne a történetnek. Sem a közvélemény, sem a politikusok nem tanultak az esetből, de a túlélők remélhetőleg nem felejtenek.
(Borítókép: Az elhunytakra emlékeznek a Colectiv klub előtt 2020. október 30-án. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)