Magyarország az elmúlt tíz évben gazdaságilag megerősödött, felkészült az uniós költségvetési vita folytatására – mondta az Index megkeresésére Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a német kormány pontosan ismerte a magyar álláspontot, mégis teret engedett a jogállamisági mechanizmus címen bevezetett zsarolóeszköznek. Az Index megkeresésére elmondta, nem a magyar kormány felelőssége, ha zárva marad a mintegy 1800 milliárd eurós pénzcsap.
Nem a magyar kormány felelőssége, hogy az uniós költségvetési vitában nem történt megállapodás – mondta az Indexnek Varga Judit igazságügyi miniszter. A politikust azt követően kerestük meg, hogy a német kormány nyilatkozatban közölte: Magyarország és Lengyelország vétója miatt sem az unió hosszútávú költségvetéséről, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról nem született döntés.
Varga Judit ezzel kapcsolatban leszögezte: a magyar kormány két éve, az uniós alapszerződésekre hivatkozva érvel, ezzel Berlinben is tisztában voltak.
„Folyamatosan egyeztettünk a német elnökséggel, szóltunk, hogy elmegyünk a falig. Ezt éljük most″
– mondta Varga Judit. Az ügy előzménye, hogy bár a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács júliusban megállapodott a költségvetésről, az Európai Parlament (az északi, úgynevezett fukar államok támogatásával), később a szigorúbb jogállami feltételek mellett foglalt állást. Ezt követően egyeztetés indult az EP és a Tanács képviselői között, ebben a magyar és a lengyel kormány számára elfogadhatatlan feltételrendszerről született megállapodás.
Mivel az összesen, mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag elfogadásához valamennyi tagállam beleegyezése szükséges, a folyamat most a magyar és a lengyel kormány vétóján megakadt. Varga Judit azonban elmondta, semmilyen alapja nincsen annak, hogy politikai és ideológiai feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését. Ennek beemelése több ponton szembemegy az uniós jogszabályokkal – folytatta –, lényegében egy ideológiai alapon tervezett szankciós eszközt akarnak elfogadni, amit Magyarország és Lengyelország ellen alkalmaznának.
„Kialakult egy ideológiai fősodor akik a magyar emberek helyett akarnak dönteni. Ez azonban nem volt benne a klubszabályzatban. Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, világos szabályok követésére vállaltunk kötelezettséget. Ehhez képest most ideológiai alapú fenyegetőzéssel szembesülünk″
– szögezte le Varga Judit.
Azonban alig három hónap maradt hátra a következő, 2021-ben induló, hét éves uniós költségvetési időszakig, de a konfliktus miatt nem nyílnak meg a koronavírus-járvány miatt egyre égetőbb helyreállítási alapok sem. Varga Juditot ezért arról kérdeztük, milyen kompromisszummal egyezne ki a magyar kormány.
Az igazságügyi miniszter azonban leszögezte, a német kormány ismeri a különböző érdekeket, ezért most Berlinnél pattog a labda.
Azonban az uniós pénzekből Magyarország is részesül, megkérdeztük az igazságügyi minisztert: a folyamat elakadása milyen terhet ró a magyar nemzetgazdaságra? Varga Judit szerint azonban erre vonatkozó kijelentéseket felesleges tenni.
„Ez része a narratívának, amivel próbálnak nyomás alá helyezni minket. Magyarország hihetetlen gazdasági teljesítményt ért el, erős ország vagyunk″ – válaszolta. Az igazságügyi miniszter szerint a járvánnyal jobban sújtott déli országok szorulnak rá a legjobban az uniós támogatásra, a konfliktussal a jogállamisági mechanizmus mellett érvelő érdekcsoportok őket büntetik meg. Varga Judit elmondta, bár hétfőn a jogállamisági mechanizmusról politikai állásfoglalás, s nem szavazás történt, az EU így is történelmi válságba került.
„Ilyen történelmi mélyponton nem volt Európa″
– fogalmazott, hozzátéve: példátlan hogy az ideológiai nyomásgyakorlás fontosabb legyen, mint a prosperitás, a gazdasági fellendülés.
(Borítókép: Varga Judit. Fotó: Krisztina Than / Reuters)