Nemzetközi segítségért folyamodnak, ha országukban „nincsenek törvények és nincs igazságosság″ – jelentette ki a belarusz ellenzéki vezető Ann Linde svéd külügyminiszterrel tartott találkozóján Stockholmban.

Tyihanovszkaja további célzott uniós pénzügyi szankciókat sürget Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kormánya és segítői ellen. Svédország ugyanis 2021 január elsejével az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét tölti be.

Csakis gazdasági nyomásgyakorlás fogja meghátrálásra késztetni a rezsimet, mert így nem lesz pénze a készültségi rendőrség és bűncselekményeik finanszírozására

– hangoztatta Tyihanovszkaja a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Hozzátette, hogy a karhatalmi fellépés miatt a fehérorosz tüntetők kétségbe vannak esve.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter kedden a Twitteren közölte, hogy Litvániával és Észtországgal közösen kiszélesítik a balti országok büntető intézkedéseit olyan fehérorosz tisztségviselőkkel szemben, akik „továbbra is erőszakosan elnyomják a békés tüntetéseket”.

Egy korábbi hír szerint Belaruszia felfüggeszti az emberi jogokról folytatott párbeszédet az Európai Unióval – közölte Uladzimir Makej belarusz külügyminiszter kedden az Aljakszandr Lukasenka államfővel külpolitikai kérdésekről tartott értekezletet követően.

Sosem utasítottuk el kényes kérdések megvitatását

– hangsúlyozta a belarusz tárcavezető.

Mostanra viszont azt tapasztaljuk, hogy ezek a kérdések teljesen át vannak politizálva. Ezért nem látjuk értelmét a párbeszéd folytatásának az Európai Unióval az emberi jogokról. Felfüggesztjük ezt a párbeszédet

– tette hozzá.

Leszögezte: Oroszország volt és marad Belaruszia legfőbb partnere és szövetségese, amellyel a minszki vezetés elmélyíti együttműködését.

Oroszország egyértelműen legfőbb stratégiai partnerünk és szövetségesünk, akárcsak Kína,

– jelentette ki Makej, hozzátéve, ez nem jelenti azt, hogy országa lemondana a kölcsönös előnyös együttműködésről az uniós tagállamokkal.

Belarusziában folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Lukasenka ismételten azt állította, hogy a megmozdulásokat külföldről irányítják.