Legalább 15 milliárd forintos üzletet kötött volna meg tavaly meghiúsult angolai útján Orbán Viktor miniszterelnök, értesült az Index. A mezőgazdasági beruházással vezető európai gazdaságokkal, az Egyesült Államokkal és Kínával került volna egy ligába Magyarország, az utolsó pillanatban azonban a konkurencia meggyőzte a luandai kormányt.
Magyarország gazdasága felkészült a jogállamisági vita folytatására, az uniós pénzcsapok elzárásával a déli államokat büntetik – ezzel érvel a kormány, amikor a megrekedt uniós költségvetési vitában a felelősség kérdésére terelődik a szó. A hétéves büdzsé, illetve a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alap a magyarok és a lengyelek vétóján bukott meg.
Varga Judit igazságügyi miniszter korábban az Indexnek azt mondta: a jogállamisági feltételekhez ragaszkodó északi tagállamok ideológiai nyomásgyakorlása végül nem Magyarországon, hanem a járványt igazán megsínylő déli országokon csattan.
Az aggodalom azonban aligha őszinte, Magyarországnak ugyanis a déli végekkel sem felhőtlen a viszonya. Az Index diplomáciai forrásból úgy értesült:
Orbán Viktor tavalyi, angolai útját Spanyolország és Portugália fúrta meg.
A magyar kormányfő 2019. március 26-án utazott volna az afrikai országba, a látogatás azonban az utolsó pillanatban meghiúsult. Pedig a vizit történelmi jelentőségű lett volna, legutóbb harmincöt évvel ezelőtt, még a rendszerváltozás előtt kereste fel vezető magyar politikus a szubszaharai térséget. Luanda az utolsó pillanatban mégis visszalépett, Orbán így a közel hárommilliós politikai, gazdasági központ helyett csak a 113 ezer fős Zöld-foki Köztársaság fővárosába, Praiaba jutott el.
A történet ráadásul nem ért itt véget. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) „időpontegyeztetési problémákkal” indokolta az út meghiúsulását, a portugál Espresso hírportál azonban diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: João Lourenço angolai elnöknek azért nem volt ínyére a találkozó, mert Orbán Viktort Európa leginkább idegengyűlölő és szélsőjobboldali vezetőjének tartja.
Az Index most úgy értesült: Madrid és Lisszabon lobbija győzte le a magyar érdeket. Orbán Viktor ugyanis történeti üzlettel is készült az útra, terve azonban spanyol és portugál gazdasági érdekeket sértett. Információink szerint magyar termékekért cserébe jelentős mezőgazdasági területek koncessziós megművelését adta volna át az angolai kormány. A termőföldeket magyar szakemberek felügyeletével művelték volna, majd a termés egy részét az afrikai piacon, a déligyümölcsöket pedig Magyarországon értékesítették volna.
A találkozón már csak a pontos összegben kellett volna megállapodnia a két vezetőnek. Úgy tudjuk, 30-40 millió euró értékű magyar exportról indult volna a tárgyalás, vagyis
közel 15 milliárd forintos üzlet hiúsult meg.
Érthető, hogy ekkora összegért komolyabb lépések mellett szánta el magát a spanyol és a portugál kormány. Angola közel 500 évig, függetlenségének 1975-ös kikiáltásáig portugál uralom alatt állt, de erős kapcsolatokkal van jelen az országban Spanyolország, Hollandia, Németország, Brazília, az Egyesült Államok és az ország legnagyobb hitelezője, Kína is.
Az Atlanti-óceánnál hosszú partszakasszal rendelkező, délről a Kongói-Demokratikus Köztársasággal határos ország több szempontból is jelentős. Természeti erőforrásokban gazdag, exportjának 80 százalékát a kőolaj teszi ki, az ország tekintélyelvű rendszere pedig stabil, ezáltal vonzó politikai környezetet biztosít a külföldi tőkének.
Angola stratégiai szempontból legfontosabb érőforrása a termőföld. A globális felmelegedés következtében megkezdődött a dél-afrikai régió elsivatagodása, miközben a klíma egyre kedvezőbbé válik a bőségesen rendelkezésre álló, kiaknázatlan termőterületek megművelésére. Ezt Luandában is felismerték. A kormány nem adja el a földeket, hanem 30-40 évre köt koncessziós szerződéseket a jó minőségű vetőmagot és szakértelmet biztosító beruházóknak.
A lehetőséget a magyar külügy is felismerte. 2018-ban, a déli nyitás keretein belül nyitotta meg nagykövetségét hazánk Angolában, Orbán Viktor tavaly meghiúsult útját pedig Szijjártó Péter tárcavezető készítette elő személyesen. Ezért szerettük volna megkérdezni a KKM-et az üggyel kapcsolatban, ám
egy hét várakozás ellenére sem kaptunk választ.
Kérdéseinkkel ugyanakkor vélhetően érzékeny pontra tapintottunk. Miután újból elküldtük kérdéseinket a külügybe, azt a választ kaptuk, a Miniszterelnökséghez forduljunk. Ezt megtettük, és amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
(Borítókép: Angolai nők árulnak az utcán Luandában. Fotó: Eric Lafforgue/Art in All of Us / Getty Images Hungary)