Ma nemigen lesz megállapodás 

– mondta az Indexnek csütörtök délután egy uniós diplomáciai forrás azt kommentálva, hogy ma este összeültek az EU állam- és kormányfői egy videókonferencia keretében.

Az informális– és a koronavírus-járványhelyzet miatt távkapcsolat segítségével megrendezett – csúcsértekezlet formálisan nem is hozhat döntést az EU költségvetésének (és ami sürgetőbb, a járvány utáni helyreállítási alapnak) tervezett magyar és lengyel vétójáról, ugyanis nem ez a témája, emlékeztetnek forrásaink. Összesen márpedig 1820 milliárd euróról van szó. 

Hivatalosan a mai tanácskozás a járványhelyzettel kapcsolatos európai védekezésról szól, amin nincs mit megvétózni. 

Ezzel együtt a mai megbeszélés légkörét főleg a hétfői nagyköveti értekezlet utórezgései határozzák meg; ezen ugyanis hazánk és Lengyelország képviselője egy politikai állásfoglalás keretében értésre adta, 

Ezt – mint Varga Judit igazságügyi miniszter a héten az Indexnek elmondta – zsarolóeszköznek tartják, és megerősítették készségüket a vétóra. Brüsszel rendszeresen bírálja hazánkat és Lengyelországot a demokrácia és a jogállamiság helyzetére hivatkozva. 

A hazai ellenzék viszont árulásnak, lopásnak és történelmi bűnnek tartja, ha Orbán Viktor a vétóval

Uram, a csomagja! 

A mai csúcs közeledtével mindenki igyekezett emelni a téteket. A kérdés annál is izgalmasabb, mivel az EU költségvetését valóban meg lehet vétózni, önmagában viszont a jogállamisági feltétel jóváhagyását nem. A kérdés tehát az, hogy a két kérdés összefügg-e a továbbiakban is ugyanúgy, mint 

• Miközben Varsóban megerősítették, nem kérnek a jogállamisági feltételnek a pénzek kifizetéséhez való hozzákötéséből, Csehország és Szlovákia jelezte, nem támogatják a másik két visegrádi állam vétóját. Hasonlóan nyilatkozott Ludovic Orban román kormányfő is. 
• Vezető európai parlamenti illetékesek értésre adták, az EP – amelynek együttdöntési joga van költségvetési kérdésekben – nem enged a jogállamisági feltételből. Manfred Weber, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt bajor frakcióvezetője is hajthatatlannak mutatkozott a Bild német tömeglapnak adott interjúban. Othmar Karas befolyásos osztrák néppárti politikus, az EP alelnöke pedig a Fidesz az Európai Néppártból való kizárását sürgette arra az esetre, ha Magyarország megvétózza az uniós pénzeket. 
• Mint első kompromisszumot, hazánk és Lengyelország elutasította azt a javaslatot, hogy a vétó feladásáért cserébe garancianyilatkozatot kapnak, amely megerősítené a nemzeti szuverenitásához fűződő jogait. Erről a Bruxinfo brüsszeli szakportál számolt be. 
• Soros György, magyar származású amerikai milliárdos arra biztatta az EU-t, szálljon szembe a két renitens országgal. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója ezt visszautasította, mondván, nem engednek a zsarolásnak. 

A bürokraták már fogalmaznak 

Diplomáciai forrásaink csütörtök este azt nevezték meg legvalószínűbb eshetőségnek: ma este nem olvadnak a megmerevedett frontvonalak, az 1800 milliárd eurós kérdés a jövő hétre is függőben marad. Úgy tudjuk, Brüsszelben készítik ugyanakkor a végrehajtási rendeleteket arra az esetre, ha az EU-pénzek kifizetéséről egyezség születne a következő hetekben. 

Ha az idén nem születik semmilyen egyezség az uniós költségvetésről, akkor jövőre az idei büdzsészámokat viszik át – ám azok még nem egy világjárvány okozta helyzetre készültek. 

Frissített: a csúcs kezdetén egy német kormányszóvivő azt mondta a dpa hírügynökségnek: 

Nem várunk ma megegyezést. 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök videókonferencián egyeztet a visegrádi partnerekkel (V4) az EU-csúcs előtt a Karmelita kolostorban 2020. november 19-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)