Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója számolt be Krzysztof Szczerski lengyel elnöki kabinetfőnök és külügyi államtitkár pénteki nyilatkozatáról.
Lengyelország azt reméli, hogy folytatódik a kompromisszum keresése a hétéves uniós keretköltségvetés és a helyreállítási alap ügyében
– mondta az államtitkár, egyben hozzátette, hogy a soros német uniós elnökségnek el kellene ismernie a vétó létjogosultságát.
Szczerski az uniós tagállamok vezetőinek csütörtök esti videókonferenciájára reagált a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak.
A kabinetfőnök szerint
az uniós költségvetési csomagról szóló tárgyalások jelenleg nagyon érzékeny fázisba érkeztek.
A politikus a lengyel kormány munkája „első jó gyümölcsének” nevezte, hogy mindenki a tárgyalások éjszakai újranyitásáról beszél, és senki sem próbálja ráerőszakolni a többiekre a saját álláspontját.
Szczerski egyebek között arra utalhatott, hogy Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke az uniós értekezlet után kijelentette:
a legtöbb tagállam elégedett a jogállamisági mechanizmust is magában foglaló megoldással, mivel azonban néhányan nem támogatják, az ET továbbra is mindenki számára elfogadható megoldást keres.
A lengyel államtitkár úgy vélekedett:
A német soros uniós elnökségnek el kellene ismerni a vétó érvét, taktikája a kompromisszumkeresés kell legyen a tárgyalások következő szakaszában.
Emlékeztetett, hogy a költségvetési vita első szakaszában Hollandia is kilátásba helyezte a vétót.
A kabinetfőnök kifogásolta, hogy az Európai Unióban a jogállamiságot nem jogi, hanem politikai értelemben fogják fel.
Ez az oka a jelenlegi helyzetnek, ami elfogadhatatlan
– mondta. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság elengedhetetlen eleme a jogbiztonság.
Ha valamiért megbüntetnek, tudnunk kell, miért és milyen alapon. Ez pedig nincs meg, mert a brüsszeli érdekek és politikusok néhány éve elrontották az európai jogot
– jelentette ki Szczerski.
Mateusz Morawiecki kormányfő pénteki Facebook-bejegyzésében azt írta: Európa akkor nagy, ha a nemzetek Európája marad, felidézve ezzel a korábbi években még nyitott kérdésként kezelt vitát, hogy egy központosított, föderatív szuperállam, vagy a lazábban szervezett nemzetek Európája jön-e létre.
Az EU értéke az államok jogegyenlőségén, az alapszerződések betartásán, nem pedig az alapszerződéseket megkerülő rendelkezéseken alapul, ezért nem lehet kettős mércék, egyenlők és egyenlőbbek uniója
– hangsúlyozta Morawiecki.