Nemcsak a vírus terjedését, de a járványügyi korlátozások okozta lelki stresszt sem tudja kezelni a kormányok többsége, mondta az Indexnek Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője. A szakember szerint borítékolható volt a második hullámban tapasztalt robbanás, a szervezet már korábban figyelmeztetett a nyáron tapasztalt, túlzó lazítás következményeire. Lazerit arról is kérdeztük, bízhatunk-e a különböző vakcinákról terjedő hírekben.
Elégedett-e az Egészségügyi Világszervezet ( WHO) a magyarok maszkviselésével?
A maszkviselés egy komplex közegészségügyi intézkedéscsomag részeként értelmezhető, nem érdemes kiragadni abból a kontextusból. Önmagában ugyanis a maszk nem véd meg. Akkor hatékony, ha a többi ember is hordja, illetve ha betartjuk a WHO és a kormányok által javasolt többi óvintézkedést is. Egy felmérésünk szerint akkor hatékony a járvány terjedésének visszaszorításában, ha a lakosság 95 százaléka hordja a maszkot. Bár arról nincs statisztikánk, hogy Magyarországon mekkora ez az arány, tudjuk, hogy Európában a lakosságnak kevesebb mint 60 százaléka visel maszkot.
Említette a többi óvintézkedést. Mire kell még odafigyelnünk?
A közösségi óvintézkedések között kiemelten fontos a fizikai távolságtartás. Egyre több helyen felfestések segítik az embereket a szükséges távolság betartására, de erre oda kell figyelünk akkor is, ha például az utcán elsétálunk valaki mellett. Különösen elővigyázatosan kell eljárnunk, ha tüneteket észlelünk magunkon. Sokan nem veszik komolyan a betegség kezdeti jeleit, hőemelkedéssel is közösségekbe járnak. Ilyenkor maradjunk otthon, és jelentkezzünk a háziorvosunknál. Ha szükséges, tesztet kell csinálni, és csak negatív eredmény esetén menjünk vissza a közösségünkbe. Az önkéntes karanténba vonulással, a kontaktvizsgálat támogatásával sokat tehetünk a járvány elleni védekezésben.
A kontaktkutatásban Magyarországon is hiányosságok mutatkoznak. Ezzel foglalkozott-e a WHO?
A fertőzés egész Európában jelentősen megugrott, ami visszavetette a kontaktkutatás hatékonyságát is. Különösen bonyolulttá vált a megbetegedések nyomon követése, mivel a járvány sok országban közösségeket fertőzött meg. Ezért hangsúlyoznom kell, hogy az olyan kormányzati intézkedések, mint a kontaktkutatás, csak a többi intézkedés betartásával együtt lehetnek eredményesek. Ezért fontos az egyéni felelősség, hogy az emberek kövessék a WHO és a kormányaik iránymutatásait a védekezésben. A kormányzati intézkedések és az emberek erőfeszítései együttesen vezetnek eredményre.
Nehéz felkelteni az emberek felelősségérzetét, ha leterhelt az egészségügyi rendszer, ha fizetni kell a tesztekért...
Higgye el, nem először találkozom ezzel a véleménnyel. A Covid–19-fertőzöttek számának növekedése aránytalanul nagy terhet ró az egészségügyre. Tudva, hogy a megnövekedett esetszám nem jár együtt a tesztelés és a nyomon követés kapacitásának emelkedésével, a WHO igyekszik segíteni például az esetmeghatározással kapcsolatos ajánlásaival. A betegség megállapításához pozitív PCR-teszt kell, de ha nem áll módunkban tesztet csináltatni, akkor is sokat segít a járvány megfékezésében, ha mindazok, akik szoros kontaktnak számítanak, önkéntes karanténba vonulnak, és beszámolnak a helyzetükről a háziorvosnak.
Elégedett-e a WHO a magyar kormány járványkezelésével?
Európában Magyarországot később érte el a vírus, az első hullámban a kormány ezt ki is tudta használni. Ennek köszönhetően tavasszal sikerült jelentősen mérsékelnie a fertőzést. A második hullám miatt azonban a WHO már a kezdetektől aggódott, és közegészségügyi és szociális intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogalmazott meg. A korlátozások feloldásával a világon, így Magyarországon is lazult a fegyelem, a most látható statisztikákban ez tükröződik. A tanulság az, hogy komolyan kell venni a felkészülést a megelőzés érdekében, ha hatékonyak akarunk lenni. Az őszi-téli időszakban azzal is kell számolni, hogy több ember tartózkodik zárt helyiségekben, így a vírus is gyorsabban terjed.
Magyarországon is a szigorú lezárások a védekezés legfontosabb kormányzati lépései. Ezeket hogyan értékeli a WHO?
A WHO álláspontja szerint a lezárások az utolsó védvonalat alkotják. A drasztikus intézkedésre akkor van szükség, amikor az egészségügyi ellátórendszer a teljesítőképességének határaihoz ér. Amikor azonban egy kormány lezárásokról dönt, számolnia kell a járulékos következményekkel, mint amilyen a lakosság mentális egészségének romlása. Hátrányt szenvednek a gyerekek is.
Mi indokolhatja a lezárások feloldását?
Mostanra sokkal többet tudunk a vírusról, mint az első hullám idején. Ismerjük a nagyobb veszélynek kitett csoportok körét, rendelkezésre áll számos hatékony gyógykészítmény, és jó hírek érkeznek a vakcina-előállítással kapcsolatban is. Ez meglátszik a statisztikákban is: bár megugrott a fertőzések száma, a halálozási ráta alacsonyabb a tavaszi számoknál. Ugyanakkor a betegség a mai napig okoz meglepetéseket. Az emberek pedig unják már a járványt, egyre többen kérdőjelezik meg az óvintézkedések szükségességét. Sajnos azonban a vírus még nem unt meg minket. Ezért nagyon fontos, hogy szabálykövetően járjunk el.
Említette, hogy a lezárások miatt a kormányoknak számos kedvezőtlen mellékhatással kell számolniuk. Melyeket tartja a legfontosabbaknak?
A WHO egyik felmérésében a részt vevő országok 93 százaléka számolt be arról, hogy ellátórendszerük nem rendelkezett megfelelő kapacitással a mentális problémákkal küzdők kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a lezárások miatt elszenvedett lelki problémákkal az emberek többsége magára marad. A stressz és a szorongás jellemző kísérő tünete a lezárásoknak, jelentősen csökken a lakosság pszichés ellenálló képessége. Számos nemzetközi tanulmány vizsgálja az intézkedések tinédzserekre gyakorolt hatását, erről Magyarországgal kapcsolatban is lesznek friss statisztikák. Azt már látjuk, hogy esetükben jelentősen emelkedett a depressziós megbetegedések száma. Ezért is hangsúlyozzuk az iskolák nyitvatartásának fontosságát. Szintén kísérő jelensége a járványnak az ételrendelés, az ingerszegénnyé vált környezetben nagyon sokan az evésben keresnek örömet. Ezek a mellékhatások hosszú távon fejtik ki a hatásukat, megérteni is csak később tudjuk majd.
Említette, hogy sorra érkeznek a jó hírek a vakcinafejlesztéssel kapcsolatban. Mikor lesz tömeggyártás?
Egyelőre azt látjuk, hogy számos készítmény jó eredménnyel jutott el az utolsó kísérleti fázisba. Számos európai uniós tagállam és több gyógyszergyártó cég számolt be biztató eredményekről. A biztonságos és hatékony oltások elfogadása azonban idő kérdése. Az oltóanyaggyártás és -forgalmazás logisztikája szintén komoly kihívást jelent. A WHO segíti a tagállamokat abban, hogy felkészüljenek a védőoltás beszerzésére és alkalmazására. Elfogadott, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportokat kell előtérbe helyezni: az egészségügy dolgozóit és az időseket. Mindeközben folyik majd a további vakcinák előállítása lakossági felhasználásra.
Mi a véleménye az orosz és a kínai vakcináról?
A WHO nyomon követi a világban zajló kutatásokat, 47 vakcina klinikai fejlesztés alatt áll, ebből tíz a harmadik klinikai fázisban van. Novemberben már lassan kezdjük látni a nagyszabású (30–60 ezer fő bevonásával folytatott) kísérleti szakasz eredményeit. A hírek biztatóak, de még várnunk kell a hatékonyságra és a biztonságra vonatkozó adatokra. Látnunk kell azt is, hogy mennyi ideig nyújt védelmet a vakcina a vírus ellen, és további tapasztalatokra van szükség a mellékhatásokra vonatkozóan. Mindezek után az adatokat be kell nyújtani a gyógyszerengedélyt kiállító hatóságoknak, és elindul az engedélyezési eljárás. A WHO együttműködik az egyes országokkal annak érdekében, hogy az emberek biztonságos és hatékony védőoltáshoz jussanak.
(Borítókép: Ledia Lazeri. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)