A kárpátaljai helyhatósági választásokkal a közigazgatás is átalakult, falvakat vontak össze kistérségekké, megszüntetve a hagyományos értelemben vett polgármesteri hivatal és önkormányzat intézményeit. Az oktatástól kezdve a kultúráig pedig minden döntés a kistérségi vezetők kezébe kerül, akik eldönthetik, mire jut pénz és mire nem. Így pedig számos kultúrház, könyvtár és kulturális szervezet fennmaradása vált kétségessé, megszűnésükkel a magyar kultúrát óriási veszteség érné.
A tavasszal láttunk olyan képeket Belső-Ukrajnából, hogy teherautókkal visznek el könyveket
– meséli névtelenséget kérő forrásunk az Indexnek, utalva arra, hogy az ukrajnai közigazgatási átalakítások most értek el Kárpátaljára. Máskülönben a helyhatósági választások napja, október 25-e óta síri csend van arról, hogy milyen falusi kultúrintézmények szűnnek meg.
A közigazgatási reformot Ukrajnában a decentralizáció jelszavával hajtották végre.
MÉGIS, KÁRPÁTALJA ESETÉBEN MOST ÚGY TŰNIK, ÉPPENSÉGGEL KÖZPONTOSÍTOTTAK.
Több település összevonásából jöttek létre a kistérségek, amelyekből felépülnek a járások, azokból pedig a megye. A járásokat is összevonták, az eddigi tizenháromból hat lett, a hatból pedig kettőben, az Ungvári és Beregszászi járásban él a kárpátaljai magyarság nagy része.
Minden átszervezés vérveszteséggel jár
– véli a kialakult helyzetről Dupka György történész és kultúrpolitikus. A közigazgatási átalakításokkal járási kulturális osztályok szűntek meg, így az érintettek, például a könyvtárosok, egyelőre nem is tudnak kihez fordulni. Majdnem minden településen van könyvtár, kultúrház, magyar táncegyüttesek is működnek.
ÁM A CEHET MINDEDDIG AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLTÁK, VISZONT EZENTÚL A KISTÉRSÉGEK FOGJÁK. NEKIK PEDIG NINCSEN RÁ KÖTELEZETTSÉGÜK, HOGY MINDEN KULTURÁLIS INTÉZMÉNYT ÁTVEGYENEK.
Elképzelhető, hogy összevonások vagy megszüntetések következnek,
A SZEMPONT A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG LESZ.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint a kultúra pénzügyi támogatásáról mindig is a maradék elve szerint döntöttek: ha marad még a költségvetésből, akkor talán arra is adnak. Bár településenként átlagosan két-három embert érint az átszervezés, bármilyen megszorítás veszteség a magyarságnak.
A könyvtárakban dolgozó forrásaink nem csupán az egzisztenciájuk, de a könyvek sorsa miatt is aggódnak. Több tízezer könyv mehet a kukába, ha a hatóságok úgy döntenek, megvonják a támogatásukat. Az identitását és kultúráját őrizni próbáló magyarságnak pedig óriási érvágás lenne, ha a hosszú évek alatt összegyűjtött magyar irodalmi értékeknek egyszer csak nem lenne helyük.
Az ötvenezer könyvet tartalmazó ungvári járási könyvtár sorsa is a levegőben lóg, és ha nem veszik át, az épületet ki kell üríteni.
Forrásaink szerint az intézmény lehetséges megszűnése talán az egyik legnagyobb csapás lenne a magyar kulturális életre. Számos művészeti kiállításnak, szlovákiai és romániai magyar írók részvételével tartott irodalmi eseménynek adott eddig otthont. Ezek célja, hogy a fiatalságot visszavezessék a magyar irodalmi életbe, és őrizzék a határon túli magyarság kulturális identitását.
Dupka György és Zubánics László is hangsúlyozza: az probléma mindenkit érint, nem a magyarság ellen irányul. A szóban forgó könyvtárakban sem kizárólag magyar nyelvű irodalmi művek vannak, ahogy a kultúrházakat sem csak a magyar kisebbség használja. A kulturális életben dolgozó ukránoknak ugyanúgy veszélybe került az egzisztenciájuk.
ugyanakkor a nemzeti kisebbségeknek, így a románoknak és a lengyeleknek is különösen nagy szükségük van a kulturális intézményekre nyelvük és identitásuk megőrzése érdekében.
A kistérségi hatóságok pénteken tartják meg első alakuló üléseiket, így egyelőre semmi sem biztos. Éppen ez ad okot az aggodalomra és félelemre.
(Borítókép: Diákok tanulnak a nemzeti jelentőségű intézmények listájára felkerült Munkácsi Szent István Katolikus Líceum könyvtárában 2012-ben, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. Fotó: Nemes János / MTI)