Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Szövetség elnökével a december hatodikai romániai parlamenti választások tétjéről, az összefogásról beszélgettünk.
Erdélyi magyar közösségek, közírók, értelmiségiek is ellenezték az összefogást. Az Erdélyi Magyar Szövetség politikusai – akik mostanra már az összefogás részesei – hosszú időn keresztül vehemensen támadták az RMDSZ-t. Milyen az együttműködés az „új szövetségesekkel”?
Tudni kell, mikor van ideje a politikai küzdelemnek, és mikor az együttműködésnek. A parlamenti választás ebből a szempontból más, mint az önkormányzati, hiszen a magyarság képviselete a tét. Most tehát az együttműködésnek van az ideje, ezért egyesítettük erőinket: 2020-ban minden politikai szervezet részese ennek, így a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is. Mi pedig ehhez az összefogáshoz kérjük a romániai magyar közösség támogatását. Ami pedig a kérdése második felét illeti, az együttműködés zökkenőmentes. Felelős emberek ilyenkor félreteszik a vitákat, és nem a múltat firtatják, hanem a közös célra figyelnek.
Melyek a 2020-as mozgósítás legfontosabb (kampány)elemei? Miben tér el a mostani a négy évvel ezelőtti korteskedéstől?
A koronavírus-járvány nyilván különleges helyzet, ami egyedi megoldásokat kényszerít rá a kampányra is. Hogy csak egy példát mondjak, az egyik leghagyományosabb eszköz:
a kampánygyűlés vagy lakossági fórum értelemszerűen nem működik.
Így a kampány nagyobb része a virtuális térben, azaz a közösségi médiában zajlik, de a biztonsági előírásokat betartva törekszünk a személyes kapcsolatfelvételre is. A legnagyobb kihívást talán az jelenti, hogy választóinkat meggyőzzük arról: maga a szavazás biztonságos. Nem jelent nagyobb kockázatot, mint más olyan helyzet, amikor elhagyjuk otthonunkat, például elmegyünk vásárolni.
Sok bajom van a kormánnyal, de a szeptemberi önkormányzati választás megmutatta, hogy képes a biztonságos szavazás feltételeit megteremteni.
Emellett javasoljuk és főleg segítjük a mozgóurnás szavazást azok számára, akik nem tudják elhagyni otthonukat.
A közösségi médiában, fórumokon erdélyi magyarok arra unszolnak, hogy most vasárnap a magyarság „büntesse” távollétével az RMDSZ-t. Mit üzen nekik?
Aki az RMDSZ-t akarja büntetni, az erdélyi magyarokat, végső soron saját magát bünteti.
Ha mi nem szavazunk, mások akkor is fognak. Tehát a düh nem jó tanácsadó ebben a helyzetben sem. Egyébként mi azt tapasztaljuk, hogy
a polgárok a kormányra dühösek, azt akarják büntetni.
Parlament így is, úgy is lesz, ha nem szavazunk, akkor is. A kérdés csak az, hogy lesz-e képviselete a magyar közösségnek, vagy sem. Annyit mindenesetre megtanultunk, és az elmúlt évek történései ezt csak megerősítették, hogy mások nem fogják a mi ügyünket képviselni. Persze több román párt is udvarol a magyar szavazóknak, magyarul kampányol, ígérget ezt-azt, ám a helyzet az, hogy nekik csak a szavazatunk kell, a problémáink nem. Fura módon mintha nem mindegyik magyarországi párt venné ezt észre...
A Momentumra gondol, amely romániai testvérpártjára, az USR PLUS-ra való szavazásra buzdított legutóbb?
Igen, főként rájuk. Nekem már az is fura, hogy testvérpártnak nevezik őket. A Fidesz és a romániai nemzeti liberálisok (PNL) vagy az MSZP és a román szociáldemokrata párt (PSD) is ugyanahhoz a pártcsaládhoz, az EPP-hez, illetve az S&D-hez tartoznak, mégsem nevezik testvérpártnak egymást.
Minden jel szerint tehát alacsony lesz a részvétel, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a magyar képviselet gyengülni fog a bukaresti parlamentben. Közvélemény-kutatók a parlamenti küszöb alá mérik a Szövetséget.
Igen, ha nem megyünk el szavazni, azzal jelentősen csökkenhet a súlyunk, el is veszíthetjük az érdekképviseletet. De – mint korábban is említettem – különleges ez a helyzet. Ez a veszély ugyanis egyben lehetőség számunkra. Ha alacsony részvétel mellett mi, magyarok nagy számban megyünk el szavazni, azzal a romániai magyar közösség megerősítheti a jelenlétét a parlamentben. Én ebben bízom.
Tegyük fel, minden jól alakul, és önök erősödnek, bejutnak. Ebben az esetben nyilván fel fog merülni a kormányra lépés lehetősége is. Melyek ennek a feltételei, mihez kötik önök a kormányra lépést?
Korai még erről beszélni. Annyit biztosan megtanultunk az elmúlt évek során, hogy nem érdemes úgy kormányra menni, ha az nélkülünk is működik, azaz nélkülünk is megvan a szükséges többség. Ezért nem fogadtunk el több felkérést sem az elmúlt időszakban.
Akkor van szavunk, akkor tudjuk érdekeinket a kormányban érvényesíteni,
ha a mi szavazatunk is számít. A politika már csak ilyen: az elvek mellett az erőről is szól. Most az a feladat, hogy a kormányzáshoz szükséges erőt megszerezzük.
A román parlamentarizmus harmincéves történetében az idén előzi meg a legerősebb magyar összefogás a választásokat; a szavazást most vasárnap tartják.
Borítókép: Kelemen Hunor Fotó: Gönczy Tamás