Kevesebb mint egy hét van hátra az Európai Tanács következő csúcstalálkozójáig, a politikusi megnyilvánulások tanúsága szerint pedig egyre inkább kezd elfajulni a vita az Európai Unió és Magyarország, illetve Lengyelország között.

Az EU a jogállamiság alapelveinek a tiszteletben tartásához kötné a tagországoknak járó támogatások kifizetését, amit a budapesti és a varsói kormány nem hajlandó elfogadni, ezért Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is vétózott a következő hétéves, 1180 milliárd eurós költségvetés és a koronavírus-járvány miatti 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag elfogadásakor, amelybe amúgy bele van építve a jogállamisági feltételrendszer. A héten úgy tűnt, hogy a lengyelek feladják a vétót, és hajlandóak belemenni egy kompromisszumos megoldásba, amivel párhuzamosan viszont Orbán Viktor jelezte, hogy nem tágít. Pénteken a miniszterelnök Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének írt tegeződve egy nyílt levelet, szombaton pedig Szijjártó Péter üzent ugyanígy Didier Reyndersnek, az Európai Bizottság belga igazságügyi biztosának. A külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalára tette ki a következő bejegyzést.

Didier Reynders a Le Soirnak adott nyilatkozatával húzta ki a gyufát, amelyben a vitáról azt mondta, hogy az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország ugyan próbálja meggyőzni a 27 érintett tagországot, de ha ez nem történik meg, fennáll a lehetőség, hogy Magyarország és Lengyelország nélkül folytassák a munkát.

Ennek nagyon világosnak kell lennie

– fűzte hozzá Didier Reynders, amire Szijjártó Péter úgy reagált:

...a hazád megbántásának mindenfajta szándéka nélkül, kérlek, engedd figyelmedbe ajánlanom a tényt, hogy mi, lengyelek és magyarok biztosan harcoltunk annyit diktatúrák ellen a szabadságunkért, és tettünk annyit Európa egységéért, mint a téged az Európai Bizottságba delegáló ország. Kérlek, fejezzed be a lengyelek és magyarok lenézését, sértegetését!

A következő EU-csúcsot december 10–11-én tartják Brüsszelben.