Index Vakbarát Hírportál

Látványosan előretört a román szélsőjobb, radikalizálódhat a román közélet

2020. december 7., hétfő 08:50

Kilencvenöt százalékos feldolgozottságnál jár a szavazatszámlálás a vasárnapi romániai parlamenti választások után.

Amíg a vasárnap éjszakai exit poll után úgy tűnt, hogy Traian Băsescu centrista-nacionalista Népi Megmozdulás (PMP) pártja a bejutási küszöb felett, 5,5 százalékon áll, ugyanúgy, mint a Victor Ponta volt kormányfő vezette szociálliberális PRO Romania, ma reggelre kiderült, hogy sem a PMP, sem a Pro Romania nem lesz parlamenti párt. Mindkét alakulat megállt 4,2 százalékon. 

Viktor Ponta volt kormányfő, pártvezető, a kudarc után bejelentette lemondását és a közösségi médiában írt levelében, végleg el búcsúzott a politikától.  

Ami az AUR-t illeti, a Románok Egyesüléséért Szövetség nevű alakulatot az Egyesült Királyságban hozta létre az a moldovai Foksániban született George Simion, akinek egyik legmarkánsabb követelése Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése. A magát a diaszpóra pártjaként is aposztrofáló AUR sikerének az, az oka, hogy sikerült magához vonzania a szociáldemokratákból és a centrista-nacionalista pártokból kiábrándult románokat. George Simion és az AUR például  az úzvölgyi tüntetések állandó szereplője, a magyarellenes kirohanásairól ismert Dan Tanasa is szoros kapcsolatot ápol a párttal.

A spárgaszedők viadala 

Az USR és az AUR térhódításának egyik oka a több milliós román vendégmunkás támogatása, akik a csekély, külföldön szavazásra kijelölt helyek ellenére is aktívan szavaztak. A kormányellenes utcai tüntetésekből kinőtt, nagy reményekkel várt kormányellenes USR a szavazatok 29,09, az  AUR a 26,51 százalékát köszönheti a a külföldön dolgozó románoknak (az ő gúnynevük a spárgaszedő), a PNL viszont például csak 25,02 százaléknyi voksot kapott a diaszpórából. A többi párt értékelhetetlen számokat hozott, az RMDSZ-hez is csak 1,87 százalék szavazat érkezett. 

A román politikai életben 2016-ban debütáló USR volt az első olyan politikai alakulat, amelynek sikerült nagy számban urnához vinnie a jobb élet reményében kivándorolt románokat. Akkor a rendszerváltás óta példátlanul magas 28 százalékos támogatottságot ért el az elemzők által román Momentumnak is nevezett Mentsétek meg Romániát mozgalom. Mára már, a 2020-as októberi önkormányzati választásokkor is többnyire csak a „Nagykörúton belüli” értelmiségieket tudta megszólítani. 

A diaszpórát most a Nagy-Románia állam álmodóit a szoftnacionalisták és „a magyar kártyát” nem kijátszó klasszikus populisták sem tudták megfogni, így az AUR látványosan előretörhetett a külföldön dolgozó románok körében. Ebben a térhódításban közvetve szerepet játszhatott az is, hogy az RMDSZ nem igazán a probléma súlyának megfelelően kezelte az például az Úz-völgyi temető ügyét.

Az új román nemzetállam 

Az AUR 8,8 százaléka egyértelműen jelzi, hogy a külföldön dolgozó románok elégedetlenek a kormánnyal az eddigi „szoftnacionalista” törekvések pedig nem elégítik ki harminc éve sulykolt és alkotmányba is foglalt gondolatot, amely szerint:

Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. 

Ez világos válasz a romániai magyaroknak is, akiknek egy része területi-, másik része pedig kulturális autonómiaként látná Székelyföldet. 

A megméretést amúgy teljes érdektelenség kísérte, a részvételi arány alig 31,84%, ez minden idők legalacsonyabb választási jelenléte. Ez az arány nem zárta ki a meglepetéseket, sőt, ha csak a százalékos mérést nézzük, akkor némely párt támogatottsága meglehetősen torzult. Felfelé. 

Rovatok