Megkezdődhet a költségvetés és a helyreállítási alap alkalmazása és a gazdaság újjáépítése – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtök este a Twitteren. 

Hozzátette, hogy a helyreállítási alap fogja vezetni az EU zöld és digitális átállását. 

Mint az ismert, Magyarország és Lengyelország hetek óta vétóval fenyegette az uniós költségvetést. A 2021 és 2027-es költségvetés és a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítási alap összegszinten 1800 milliárd eurót jelent.

A mostani megállapodás lényegében garanciát jelent, hogy a feltételrendszert csak a támogatásokhoz közvetlenül kapcsolható ügyekben alkalmazzák, illetve hogy mielőtt hatályba lépne, a tagországok egyfajta „előzetes normakontrollt” kérhetnek arról az Európai Bíróságon.

A mostani számítások szerint ez nagyjából két évvel tolhatja el a rendszer hatályba lépését.

Egyhangú döntés született

 Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője tájékoztatása szerint az Európai Tanács egyhangúlag fogadta el a költségvetési keretmegállapodást, a helyreállítási alapot és a források lehívását szabályozó jogállamisági feltételrendszert. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált a Magyarországgal és Lengyelországgal kompromisszumos megoldást elérő, az uniós soros elnökségét betöltő Németországnak.

Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter is üdvözölte a költségvetési csomag elfogadását. Az új feltételrendszer konkrét módon erősíti a jogállamiságot, ez pedig a mai nap legfontosabb eredménye – mondta a Politicónak.

Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy ahogy azt előre közölték: nem mondanak le sem a helyreállítási alapról, sem a jogállamiságról. 

Beaune-t Emmanule Macron francia elnök követte, posztjában kiemelte: a jogállamiság tiszteletben tartásáról szóló, robusztus megállapodás született döntés. 

Európa halad előre, egységesen, értékeit hordozva.

Kompromisszumok és garanciák

 A jogállamisági rendelethez tartozó kompromisszumos megoldást változtatások nélkül fogadták el. Ahogy azt korábban az Indexen is megírtuk, a kompromisszumterv értelmében

• a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az EU pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, vagyis például a bevándorlásról szóló vitában élni vele,
• egy úgynevezett vészfékmechanizmus arról fog szólni, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik,
• az egész jogállamisági mechanizmus életbelépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz, hogy az összefér-e az uniós joggal.

 Mark Rutte holland miniszterelnök három követeléssel érkezett a brüsszeli csúcsra a kompromisszumos megoldásra vonatkozóan: 

1. A jogállamisági kompromisszumtervet fogadja el az Európai Parlament.
2. Az Európai Tanács jogi szolgálata garantálja, hogy nem lehet az EP-képviselők korábbi megállapodását visszaminősíteni.
3. A jogállamiság megsértése visszamenőleg is büntethető január 1-től, még akkor is, ha a mechanizmus gyakorlatba ültetése csúszik.

A Politico tudósítása szerint Rutte megkapta a kért a garanciákat. 

Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke - AFP Fotós: Francois Walschaerts