Komoly visszaesést jelenthet a brit gazdaság számára az, ha nem sikerül megegyezniük az EU-val a Brexit gazdasági vonatkozásairól – írja a Portfolio.
A portál elemzése szerint a britek nagyon rosszul járnának abban az esetben, ha nem sikerül megállapodniuk az EU-val a gazdasági kérdésekben. Azt írják: a brit fél olyan dolgokat követel, amelyek jóval kevesebb hasznot hajtanának, mint amekkora kárt a megállapodás nélküli kilépés jelentene számukra.
A brit gazdaság legalább néhány évet, de inkább egy évtizedet veszítene ebben az esetben.
A szigetország ugyanis minden második termékét az EU-ból importálja és oda is exportálja. A megegyezés elmaradása esetén viszont komoly vámok terhelnék meg a felek közti kereskedelmet, és ezáltal töredékére csökkenhetne annak volumene.
Mindennek következtében pedig várhatóan nőne a munkanélküliség, csökkenne a termelékenység, visszaesnének a beruházások és emelkedne az infláció mértéke, amelyek mind nagy hatással lennének a szigetország nemzetgazdaságára.
Arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány már önmagában is elég súlyosan érintette a brit gazdaságot.
A briteknek már így is várhatóan 11 százalékos GDP-visszaeséssel kell számolniuk 2020-ra, ennek hatását pedig tetézné, ha nem sikerülne megállapodniuk az EU-val.
Vagyis nagyon sok múlik majd azon, hogy a britek, illetve az EU képviselői megállapodással vagy anélkül állnak-e fel a tárgyalóasztaltól.
Miután ismét halasztották a legutóbbi, a megállapodásra ösztönző határidőt is, még mindig lázasan zajlanak az egyeztetések. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója hétfőn továbbra is lehetségesnek mondta az Európai Unió és az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodásának idei elfogadását.
A főtárgyaló a tagállamok uniós nagykövetei előtt úgy fogalmazott: „A következő napok fontosak, ha azt akarjuk, hogy a britek és az EU között létrejöjjön és január 1-jén életbe lépjen a kereskedelmi megállapodás.
Felelősségünk, hogy minden esélyt megadjuk a megállapodás sikerének.”
Ugyanakkor az EU-nak egyszerűen jobbak az alkupozíciói, és a brit kormány eléggé elmérte az erőviszonyokat – világított rá Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 csatornán kedd este.
Szavai szerint a britek – miután kiléptek az EU-ból – az európai szabályoktól erősen eltérő kereskedelmi megállapodást szerettek volna kötni az unióval, kisebb, szektorális egyezségekre törekedtek. Az Európai Unió viszont átfogó kereskedelmi megállapodást akart.
Brüsszelnek jobb az alkupozíciója, erősebbek az érdekérvényesítő képességei
– jegyezte meg.
Gálik Zoltán kiemelte: az EU ragaszkodik egységes piacának megvédéséhez. Ezért elvárja a britektől, hogy ha a jövőben is el akarják érni a világ legnagyobb közös piacát, a versenyszabályozási, a környezetvédelmi és adószabályokat tartsák be.
Három kérdésben van még vita – mondta –: a halászati politikában, a versenyjogban és az úgynevezett dinamikus igazodásban, azaz az alkalmazkodásban az EU jövőbeni jogszabályaihoz. Ellenkező esetben London szankciókra számíthatna, de ezt nem fogadják el.