Csaknem minden harmadik bécsinek külföldi útlevele van – derült ki az osztrák főváros önkormányzatának legfrissebb nyilvántartási adataiból.

Az MTI írja, hogy az osztrák főváros önkormányzata 2007 óta nem rendszeres időközönként kiadja az úgynevezett „integrációs monitort” a főváros lakosságának összetételéről. Az aktuális felmérés szerint Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent az utoljára három évvel ezelőtt, 2017-ben kiadott arányhoz képest. A 2002. évi 16,4 százalékos mértékhez képest pedig majdhogynem megduplázódott a külföldiek száma a fővárosban.

A felmérés további adatai szerint a bécsi lakosság majdnem fele migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy 45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Sőt, az ott lakók 36,7 százaléka maga is külföldön látta meg a napvilágot.

A bevándorlók nagy része – a 2004-es EU-bővítés következtében – elsősorban az Európai Unó országaiból érkezett, a kivételt a 2015-ös év nagy menekülthulláma jelenti. Philipp Hammer, az integrációs monitor egyik projektvezetője a Der Standard című osztrák napilapnak elmondta: a bécsi honosítási ráta 0,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden ezer külföldi útlevéllel rendelkező lakos közül csak nyolcan kapják meg az osztrák állampolgárságot. Ez az arány a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban – mutatott rá Hammer.

A bevándorlás mértéke és a honosítás alacsony aránya közötti kontraszt más területeken is megmutatkozik. A 16 és 27 év közötti bécsiek 30,1 százaléka sem az országos, sem az önkormányzati választásokon nem szavazhat. Még nagyobb ez az arány a 27 és 40 év közöttiek körében, az adatok szerint 40 százalékuknak nincs szavazati joga.

További érdekes részlet a tanulmányból, hogy a bécsi iskolarendszerben tanuló gyerekek 52 százalékának nem német az anyanyelve. „A többnyelvűség lehetőség azoknak, akik használják” – kommentálta az adatokat a lapnak Christoph Wiederkehr, Bécs novemberben kinevezett alpolgármestere.