Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága. 

Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen több uniós irányelvre hivatkozva. Bizottsági álláspont szerint ezeket Magyarország megsértette, mégpedig azzal, hogy 

• menedékjog iránti kérelmet kizárólag tranzitzónában lehet benyújtani, amelybe a belépés lehetőségét kisszámú személyre korlátozzák, így megtagadják a tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz.
• a menedékkérelmekről minden esetben a tranzitzónákban döntenek, nem tartva be az eljárási irányelv rendelkezését, hogy ha négy héten belül nem születik döntés, akkor a menedékkérőnek engedélyezni kell a belépést.
• az, hogy a menedékkérelmet benyújtóknak a tranzitzónában kell tartózkodniuk a kérelmük elbírálása alatt, azt jelenti, hogy Magyarországon minden menedékkérőt szisztematikusan őrizetbe vesznek, ami nincs összhangban a befogadási feltételekről szóló irányelvvel;
• Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki;
• Magyarország az eljárási irányelv vonatkozó rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem biztosítja, hogy az elutasító menekültügyi határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslat fő szabály szerint halasztó hatályú legyen. Ehhez képest a magyar hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak.

Ítéletében az Európai Bíróság gyakorlatilag mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és

amely szerint a migrációs válság igazolta az eljárási és a befogadási irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése érdekében.

Négy év, 50 ezer visszakényszerítés

Magyarországon 2016 márciusától kezdve folyamatosan érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Ezalatt ha egy harmadik országbeli (se nem magyar, se nem uniós) állampolgár nem tudja igazolni, hogy jogszerűen tartózkodik az országban (például mert nincs érvényes útlevele, van útlevele, de nincs vízuma, volt vízuma, de az lejárt), akkor beültetik egy rendőrautóba és a röszkei határkerítésbe bizonyos távolságonként beépített kapuk egyikén áttolják a szerb oldalra – mondta az Index kérdésére Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője. Harmadik országból érkező bevándorlókat az ország bármely pontjáról elszállíthatnak, a ferihegyi repülőtérről, de akár a magyar–osztrák határról is Szerbiába kényszerítik őket. Mivel ezek a kapuk jellemzően a semmi közepén vannak,

szó szerint a pusztába tolják ki az embereket

– fogalmazott Léderer András. Ezt a szaknyelv visszakényszerítésnek nevezi. Magyar rendőrség adatok szerint 2016 júliusa óta csaknem 50 ezer visszakényszerítés történt. A jogban kollektív kiutasításnak nevezett intézkedés – fűzte hozzá – nemcsak az ország nemzetközi kötelezettségeivel (az uniós joggal, az Emberi Jogok Európai Egyezményével), de még az Alaptörvénnyel is ellentétes. Az Európai Bíróság elég világosan helyreteszi az Orbán-kormány „fikciós” érveit, az ítéletéből pedig elég sok minden következik a más uniós tagország által  követett, Magyarországéhoz hasonló gyakorlatra. Ilyen gyakorlat például, amit Horvátország csinál a bosnyák határon – értékelte a csütörtöki döntést a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.

„Nem jogi, sokkal inkább politikai érvelés”

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője ennek ellenére úgy látja, az eljárási irányelv lehetőséget ad az általános uniós szabályoktól való eltérésre, ugyanis kimondja, hogy

• az EUMSZ 72. cikkének megfelelően az eljárási irányelv nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belbiztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását, ezenfelül
• bizonyos körülmények esetén (amikor valamely kérelem feltehetőleg megalapozatlan, vagy súlyos aggályokat vet fel a nemzetbiztonság vagy a közrend szempontjából, a tagállamok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy felgyorsíthassák a vizsgálati eljárást (többek között úgy, hogy az eljárás egyes lépéseire rövidebb, de észszerű határidőt határoznak meg).

– írta az Indexnek ifj. Lomnici Zoltán. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a befogadási irányelv kimondja, 

• a tagállamok egyebek mellett közérdekből, közrendi megfontolásokból dönthetnek a kérelmező tartózkodási helyéről, illetve
• a kérelmező őrizetbe vételére lehetőséget ad többek között akkor, ha a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme ezt szükségessé teszi.

Mindebből fakadóan a Századvég jogi szakértője szerint ki lehet jelenteni, hogy a szóban forgó két irányelv mozgásteret biztosít a tagállamoknak  bizonyos szuverén, tagállami hatáskörök gyakorlására, másfelől pedig a közrendi, belbiztonsági megfontolások érvényesítésére is lehetőséget ad. Ifj.Lomnici Zoltán álláspontja szerint az Európai Bíróság nem jogi, sokkal inkább politikai érveléssel élt, és nem vette figyelembe, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén maga az uniós jog biztosítja azon kereteket, amelyeken belül az Orbán-kormány meghozta a migrációs válság kezelésével kapcsolatos sajátos intézkedéseit, valamint kialakította ezzel kapcsolatos gyakorlatát.

Elavult uniós szabályozás?

„Ez nem a jogszabályokról szól, hanem hogy milyen Európában szeretnénk élni” – reagált az Indexnek Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Megjegyezte, mindenekelőtt fontos látni, hogy csekély az esélye, hogy a szóban forgó ítélet érdemben változtat az évek óta meglévő konfliktuson: a brüsszeli intézmények azt akarják elérni, hogy Magyarországra is szabadon beléphessenek az Európába érkező illegális bevándorlók, a magyar kormány és az Országgyűlés pedig igyekszik mindezt megakadályozni. Mindez persze része az úgynevezett jogállamisági vitának, amely nem konkrét jogszabályokról és ítéletekről szól, hanem arról, hogy milyen Európában szeretnénk élni. Hamis és konkrét számokkal cáfolható az a narratíva, hogy Magyarországon senki sem kaphat menekültstátuszt, aki ugyanis a genfi egyezmény eredeti értelmén alapuló magyar jogszabályok szerint védelemre jogosult, az meg is kapja azt. A döntés kapcsán hangsúlyozandó, hogy az önmagában cáfolja azokat az érveket, amelyek szerint a migráció már nem téma az Európai Unióban – írta kérdésünkre Kovács István. 

Hozzátette, az ítélet részben eleve okafogyott, hiszen a tranzitzónák gyakorlatával foglalkozik, amelyeket a kormány már korábban megszüntetett. Az Európai Bíróság ráadásul azoknak a jogszabályoknak a be nem tartását kéri számon Magyarországon, amelyet más tagállamokban is napi szinten sértenek meg azért, hogy saját állampolgáraik biztonságát garantálhassák. Ki kell mondani, a hatályos uniós szabályok elavultak, nem a jelenlegi helyzetre íródtak, és nem is alkalmasak arra, hogy kezeljék azt – fogalmazott. 

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kiemelte, az ítélet többek között azt sérelmezi, hogy Magyarország nem engedi területére belépni azon személyeket, akik esetében az illetékes hatóság első fokon már megállapította, hogy nem jogosultak védelemre. Ez teljesen életszerűtlen: adott egy kétes állampolgárságú és hátterű személy, akiről az illetékes szakemberek már megállapították és jó eséllyel a bíróság is kimondja majd, hogy semmi keresnivalója nálunk, de engedjük be az országba? A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy az ilyen emberek túlnyomó része sohasem fogja elhagyni Európát, hazaküldésük lehetetlen, ráadásul sokan közülük nyilvánvalóan biztonsági kockázatot, veszélyt jelentenek a magyar emberekre és végső soron az európai állampolgárokra.

Az Európai Bíróság ítélete mindezt semmibe veszi, tulajdonképpen azt deklarálja, hogy az Európán kívülről érkezők jogai megelőzik az európai polgárok jogait

– jegyezte meg Kovács István. 

Törvényt kell módosítani

Ami a tranzitzónákat illeti, az Európai Bíróság 2020. május 14-én egyszer már elmarasztalta Magyarországot miattuk. Akkor a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte előzetes döntéshozatalra a testületet két iráni és két afganisztáni menedékkérő ügyében. Az ítélet úgy szólt,. hogy a tranzitzóna őrizetnek számít, amelyben 28 napnál tovább senkit nem lehet fogva tartani. Ehhez képest az érintetteket (egy afgán házaspárt és egy iráni férfit és a fiát) 464, illetve 526 napja tartották fogva. Az Európai Bíróság szerint a tranzitzóna szabadságelvonást jelent, mert a fogva tartottak jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Egy héttel az ítélet után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a tranzitzónákat felszámolják, a hozzávetőlegesen 300 fogvatartottat pedig teljesen vagy részben nyílt menekültszállásokra vitték. Átlagosan egy évet töltöttek tranzitzónában. Gulyás Gergely azt mondta, az Orbán-kormány elfogadhatatlannak és ellentmondásosnak tartja az ítéletet, de kötelező betartani, így a felszámoláson kívül nem tehetnek mást.

Kormányzati részről először Varga Judit igazságügyi miniszter reagált az Európai Bíróság döntésére. A politikus a Facebookon azt írta, a döntés okafogyott, hiszen a tranzitzónákat bezárták.

Magyarország csak addig lesz magyar ország, ameddig megmaradnak határai

– fogalmazott a tárcavezető. 

A tranzitzónák bezárásától függetlenül az Európai Bíróság ítélete azt jelenti, hogy az Orbán-kormánynak törvényjavaslatokat kell benyújtania, amelyek módosítják a magyar szabályozás uniós jogba ütköző pontjait.