A keresztények egyik legnagyobb ünnepe Jézus születéséhez kapcsolódik. De csak több mint háromszáz évvel később kezdték ünnepelni Betlehemben. Rómában pedig csak a 430-as évektől, miután a szentként tisztelt jászol fadarabjait az örök városba vitték és Sixtus pápa megépítette Santa Maria Maggiore templomot, ahol bevezette az éjféli mise, az első karácsonyi szentmise és virrasztás (vigília) szertartását.
Eredetileg a december 24-ről 25-re átfordító éjféli időpontnak mint a nap legsötétebb és legtitokzatosabb pillanatának volt jelentősége. Ekkorra sűrűsödik össze az advent minden várakozása. A december 25-i születési dátum pedig az év legsötétebb napjához kötődött, amit a legtöbb nép már jóval a kereszténység előtt számontartott és megünnepelt valamilyen formában. A téli napforduló nem a sötétséget, hanem valaminek a végét és az új kezdetét is szimbolizálja. Ugyan nem esik egybe a december 21-i tényleges napfordulóval, ám a pontos naptárak előtti időkben ennyi slendriánság belefért.
Ezt a napot a legyőzhetetlen Nap (sol invictus) születésnapjaként ünnepelték az ókori Rómában Aurelianus császár (270–275) rendeletére. Annyira komolyan vették, hogy a rá következő császárok még a cirkuszi játékokat is megtiltották. Pedig azokhoz nagyon ragaszkodtak. Az imádott Solt akkoriban a kereszténység és Jézus legnagyobb vetélytársával, a közel-keletről érkező Mithrasz istenséggel azonosították, akinek kultusza abban az időben olyan gyorsan terjedt birodalomszerte, hogy komoly esélye volt arra, hogy világvallássá váljon.
A SOK HASONLÓSÁG MELLETT MITHRASZ IS DECEMBER 25-ÉN SZÜLETETT EGY SZŰZTŐL A HAGYOMÁNY SZERINT.
Jézus születésének december 25-i napját a niceai zsinaton döntötték el a IV. század közepén. A fényünnep jelleg megmaradt, az új tartalom szimbolikus magyarázata szerint ez a nap Jézusnak, az örök Napnak, az isteni fényforrásnak a születésnapja. Mivel a szentírások nem írnak pontos dátumról, sok vita zajlott Jézus születésének pontos idejéről. A döntés két problémát is kezelt: egyrészt lezárultak a születésnap körül támadt viták, másrészt egy fontos ünnepet telepített a versenytárs Mithrasz-vallás szent napjára, és lényegében integrálta azt. Jézust könnyen lehetett a napisten helyébe állítani, hiszen ő maga az „igazság Napja”, a „világ világossága”.
Először keleten, például Új-Zélandon 11, vagy Sidney-ben 9 órával előbb megszületik a Kisjézus. Legeslegelőbb pedig a csendes-óceáni Kribati (12 óra előny) 33 korallszigetén. Az egyiket úgy hívják, hogy Karácsony-sziget. Itt kezdődik legelőször az új év is a Földön, és ha annyira szeretnénk,
egy mozdulattal napot ugorhatnánk, mivel itt halad át a dátumvonal.
A dátumválasztótól keletre az egy nappal korábbi dátum érvényes, míg tőle nyugatra már egy nappal előbbre járnánk (a másik dátumhoz képest).
De még éjfélig sem kell várni. Már 2009 óta a december 24-i szertartást minden évben este fél tíztől mutatták be a kereszténység fő templomában, a vatikáni Szent Péter-bazilikában. Most a járványhelyzetben további két órával előbbre hozták az ottani este tíztől érvényes kijárási tilalom miatt. És legfeljebb száz hívőt engednek be a világ legnagyobb templomába, őket is csak előzetes foglalással.
A Szent István Bazilikába 23:00-órától lehet belépni. De csak korlátozott (500 fős) létszámban!
(Borítókép: Éjféli mise Saint Martin de Mondaye-ban 2018. december 24-én. Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary)