Soha ilyen erejű földrengés nem pusztított Horvátországban, mondta el az Indexnek egy, a természeti katasztrófa helyszínéről tudósító újságíró. Tomislav Kukec szerint a helyzet az 1991-es délszláv válságnál is rosszabb, a kormány nem készült fel egy ilyen krízis elhárítására. A helyreállítást lassítja, hogy további rengések bénítják meg a munkálatokat.
Több mint 50 órája, gyakorlatilag folyamatosan mozog a föld Horvátországban. Déli szomszédunknál eddig 53 rengést mértek, a legerősebb, 6,4-es magnitúdójú keddi földrengést egyes beszámolók szerint még Spanyolországban is érezték.
A természeti katasztrófában eddig hét ember vesztette életét, közöttük egy 12 éves kislány, aki Petrinyában rekedt a romok alatt. Az 50 kilométerre a fővárostól, Zágrábtól délre fekvő területeket sújtotta a legjobban a rengés. Öten Glinában vesztették életüket, egy holttestet pedig Zazina faluban, egy összeomlott templom romjai alatt találtak meg. Jelentősebb anyagi kár mintegy 84 horvát helyiségben keletkezett.
Hétfőn mértek egy Richter-skála szerinti, nagyjából 5-ös erősségű rengést. Zágrábban is több épület megsérült, de a helyzet kontroll alatt volt, azt hittük, ezzel vége. Aztán másnap jött a 6,4 magnitúdójú rengés. Ekkorát itt még soha nem mértek
– emlékezik vissza az Index megkeresésére Tomislav Kukec, a Jutarnji list napilap újságírója. Kukec jelenleg is a rengések epicentrumából tudósít, az újságíró szerint Horvátországot sokkolta az eset. Sokak szerint csak annak köszönhetően maradt viszonylag alacsonyan a halálos áldozatok száma, hogy a katasztrófa nap közben történt. Ha álmukban éri ekkora rengés a lakosságot, bizonyára sokkal több embert maguk alá temetnek a romok.
„Sokan azt mondják, hogy ekkora pusztításra a délszláv válság idejében nem volt példa. Pedig a háborút a térség különösen megsínylette”
– folytatja Tomislav Kukec. A legnagyobb pusztítás Petrinya és Glina városokban történt, több mint kétezer épület pusztult el. A mentőakciók zajlanak, az Indexnek nyilatkozó újságíró szerint azonban ekkora katasztrófára a kormány nem készült fel.
Ma nyilatkozott a helyi sajtónak a Horvát Hegyimentő Szolgálat (HGSS) vezetője, Josip Granic, aki elmondta: a polgári védelemmel közösen 169 munkatársuk, 24 órás szolgálatban végzi az emberek mentését. Nyomkereső kutyákkal dolgoznak a terepen, tizenkilenc ideiglenes mentőállomást alakítottak ki. Bár a keddi, fő rengés következtében a halálos áldozatokon kívül számos súlyos sérültet is regisztráltak, Granic beszámolója szerint már jobb a helyzet.
Kevésbé volt viszont optimista az N1 horvát tv-csatornának nyilatkozó petrinyai polgármester. Darinko Dumbovic elmondta, az embereken általános pánik lett úrrá, sokan még mindig eltűnt szeretteiket keresik. A helyi csatorna riportjából kiderül, hogy a városban különösen súlyos az anyagi kár, a település egy részét teljesen elpusztították a rengések.
A térségből tudósító Tomislav Kukec szerint komoly probléma, hogy nincs elég szakember a helyreállításokhoz. Nehezíti a munkálatokat, hogy a rengések folyamatosak, ami újabb balesetekhez vezet.
Egy épület tetejéről hét mérnök zuhant le, miközben egy megsérült épületet vizsgáltak meg. Szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszták, de az eset jól szemlélteti, milyen nehézségekbe ütközik a helyreállítás
– folytatja Kukec. Márpedig a helyreállítás, különösen a megrongálódott tetőszerkezetek javítása sürgős lenne. Amíg nincs megoldás a problémára, addig az emberek nem tudnak fűteni, a téli időszakban így otthonaik használhatatlanná váltak.
Sokan nem is mernek visszatérni otthonaikba. Több százan ideiglenes szállásokon, katonai sátrakban és közintézetekben felállított menedékhelyeken húzzák meg magukat. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó helyiek arra panaszkodtak, hogy több térségben nem állt még helyre az áramszolgáltatás, így otthonaikba sem kívánnak visszatérni. De bajban vannak a kórházak és a mentők is, a megsérült infrastruktúra miatt az életmentő műtétek elvégzése is akadozik.
A legnagyobb problémát mégis az otthonaikhoz ragaszkodók jelentik. Tomislav Kukec szerint sokan nem hajlandóak hátrahagyni értékeiket, miközben ingatlanuk veszélyes lehet.
Vidéken sokaknak az egzisztenciája függ az otthonuktól, mezőgazdasággal foglalkoznak, állatokat tartanak. Ők inkább házukban várnák meg a segítséget, csakhogy ez újabb balesetekhez vezethet
– teszi hozzá Kukec. Egyelőre azonban nem látni a tragédia végét. A lakosság szolidáris, az egész országból rengeteg felajánlás érkezett, valamint gyűjtéseket szervez több, humanitárius szervezet is. A horvát kormány egy 16 millió eurós kárenyhítő alapot hozott létre a válságkezelésre, az Indexnek nyilatkozó újságíró szerint azonban már most látszik, hogy ez aligha oldja meg problémát.
Közben több európai uniós tagállam és nyugat-balkáni ország ajánlotta fel segítségét Horvátországnak a földrengés okozta károk enyhítésében, a magyar katasztrófavédelem pedig hat raklapnyi segélyszállítmányt küld.