Megvédte az Európai Unió oltási programját Sztella Kariakídisz, az Európai Unió egészségügyi biztosa – írja a Euronews. A politikus szerint nincs késlekedés, és a mostani nehézségek nincsenek összefüggésben a megrendelésekkel, hanem inkább azzal, hogy szűk keresztmetszetek vannak a gyártásban. Ez javulni fog a következő hetekben.
Az uniós biztos arra reagált, hogy az Orbán-kormány szerint az Európai Unió a hibás, amiért nem indulhatott el olyan gyorsan a hazai oltás program. Kedden Menczer Tamás mondta azt, hogy Brüsszel rossz megállapodást kötött, és azt is késve, és szerinte ezért nem kaphatunk most több vakcinát.
A külügyi államtitkár azt mondta, az Európai Unió hibázott abban is, hogy csak tavaly novemberben kötött szerződést a Pfizer gyártóval, miközben Amerika és Anglia már júliusban aláírta a szerződését, ráadásul sokkal nagyobb mennyiségre. Van olyan ország is, amely többet fizetett a vakcináért, de meg is kapja azt.
A brüsszeli vakcinabeszerzés lényege az, hogy a 27 tagállam helyett a bizottság tárgyal és köt egyezséget a gyártókkal, így az összes ország egyenlő feltételekkel jut oltóanyaghoz. Az Európában eddig egyedüliként jóváhagyott Pfizer/BioNtech oltóanyagból például 300 milliót rendeltek és további százmillió dózisról folynak a tárgyalások. Ez épp a duplája az Egyesült Államok által rendelt 200 milliós tételnek – világít rá az Euronews.
A lap szerint ezen a ponton nem áll meg Menczer megállapítása arról, hogy „sokkal nagyobb mennyiséget” rendeltek volna.
Kiriakídisz azt mondta, hogy hamarosan megoldódhat ez a probléma is, ha több gyártó terméke is piacra lép. A héten lehet, hogy megkapja az uniós engedélyt a Moderna cég oltóanyaga, és további egy, vagy két vakcina bevezetésére számít.
Kiriakídisz arra is kitért, hogy az engedélyeztetés volt egyedül lassabb, de az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is vészhelyzeti engedélyezéssel vezették be a piacra a Pfizer és a BioNtech vakcináját. Ezzel Magyarország is élhetett volna egy hónappal ezelőtt, az Egyesült Királysággal egy időben. Viszont ha így döntöttek volna, akkor az összes felelősség és kártérítési igény a magyar kormányt terhelte volna.