Felháborodott az amerikai közvélemény, amiért a biztonsági szervek elaludtak a Capitolium szerdai ostroma során. A washingtoni rendőrfőkapitány vállalta a felelősséget, az ügy hullámainak azonban ezzel nincs vége. A szélsőséges Trump-hívek ugyanis újabb akciókat szerveznek, a legnagyobb durranás Joe Biden megválasztott elnök beiktatásakor jöhet, amire Trump, mai Twitter-üzenete értelmében, el sem megy.
Heteken át, nyilvános fórumokon szervezték a Capitolium szerdai ostromát Donald Trump szélsőséges hívei. A csoport a közösségi médiában és a távozó amerikai elnököt támogató, TheDonald online fórumon is készült a tüntetésre, amit – mint később kiderült – a „Capitolium Rohama” (Storm the Capitol) címen jegyezték a hívek.
A washingtoni székhelyű Atlantic Council utánanézett a fórumon elhangzott beszélgetéseknek. A kutatóközpont online dezinformációt elemző részlege, a DFRLab szerint a tüntetést a kezdetektől erőszakosra tervezték, aminek részleteit a hívek nyíltan vitatták meg fórumaikon.
„A szélsőségesek heteken át szervezték a január 6-ai eseményeket, gátlástalanul hangoztatva, hogy erőszakra és káoszra készülnek”
– nyilatkozta a BuzzFeednek a kutatórészleg munkatársa, Jared Holt. Hozzátette, a történtek tipikus megnyilvánulásai annak, miként szivárog át a fizikai térbe az online terjedő erőszak. A DFRLab kutatása szerint a TheDonald fórumon napokkal a tüntetés előtt közölt posztok több mint 50 százaléka erőszakos fellépésre buzdított, többek között arról is nyíltan írtak, hogy a washingtoni törvények dacára fegyvereket visznek majd a tüntetésekre.
Adott tehát a kérdés, hogy miért érte felkészületlenül a rendvédelmi szerveket az amerikai törvényhozás ellen indított ostrom. A feldühödött tömeg viszonylag könnyen átjutott a rendőrség gyenge sorfalán, a roham során ötven egyenruhás sérült meg. A New York Times arról írt, hogy a Pentagon előzetesen felajánlotta segítségét a washingtoni rendőrségnek, a helyi illetékesek azonban nem kértek a Nemzeti Gárda erősítéséből.
Állítólag az FBI is bejelentkezett, de a washingtoni rendőrség a szövetségi nyomozóiroda megkeresését is elutasította.
Ráadásul a Demokrata Párt kaliforniai képviselője, Maxine Waters ráérzett a botrányra, és egy héttel az esemény előtt a fővárosi rendőrség parancsnokát faggatta. Egyebek mellett azt is megkérdezte, hogy a rendőrség tisztában van-e azzal, hogy szélsőséges csoportok az interneten nyíltan erőszakos tüntetésről, provokációról beszélnek. A washingtoni rendőrkapitány, Steven Sund azonban állította, minden óvintézkedést megtettek.
A rendőrfőnök vállalta a felelősséget szerdai eseményeket követően, az ostrom másnapján benyújtotta lemondását. Szintén távozik a Kongresszus alsó- és felsőházának biztonságáért felelős testület.
Az ügy politikai hullámait azonban ez aligha oldja meg. Az amerikai közvélemény érhetően a George Floyd májusi meggyilkolását követő, országos tüntetéshullámra adott rendőrségi reakcióval veti össze a szerdai eseményeket. A BLM és a szélsőséges Antifa hét hónapon át szervezték akcióikat, a tüntetések során tizenkilenc ember vesztette életét, az anyagi kár pedig elérte a kétmilliárd dollárt. Bár a Trump-ellenes tüntetések sem a békés felvonulásokra helyezték a hangsúlyt, a Nemzeti Gárda és a rendőrség keményen intézkedett a tüntetéseken, összesen több mint 14 ezer embert tartóztattak le.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a biztonsági szerveknek lesz alkalmuk bizonyítani pártatlanságukat. A Trump-hívek ugyanis nem érik be a Capitolium ostromával, a szerdai eseményekkel párhuzamosan, de azt követően is több amerikai városban voltak kisebb tüntetések. A sok helyen állig felfegyverzett Trump-hívek kihívást jelenthetnek a fegyveres szerveknek, akik most Joe Biden megválasztott elnök beiktatására készülnek. A január 20-ára tervezett eseményre már most mozgósítanak a szélsőségesek, s aligha enyhíti a hangulatot, hogy Donald Trump bejelentette: szemben a 150 éve fennálló hagyománnyal, nem vesz részt Biden beiktatásán.
(Borítókép: Donald Trump republikánus amerikai elnök támogatói autós utánfutón hirdetik üzeneteiket a washingtoni Pennsylvania sugárúton 2021. január 7-én. Fotó: MTI/AP/Matt Slocum)