Horvátország a magyar cégek második legjelentősebb befektetési helye, és a két ország kereskedelmi kapcsolatai – a világjárvány dacára – tavaly októberig meghaladták a kétmilliárd eurót – ismertette Szijjártó Péter.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter sikertörténetnek nevezte, hogy a Fiuméhoz közeli Krk szigeten az év elején megkezdte működését a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas kikötői terminál, ahová magyar megrendelésre érkezett az első szállítmány amerikai forrásból.

Ez volt az első alkalom, hogy egy nem orosz szereplővel kötött hosszú távú megállapodás alapján vásárolt Magyarország ebből az energiahordozóból

– fogalmazott  Szijjártó Péter, aki ugyancsak sikeresnek értékelte a horvát-magyar viszonyt, különösen annak fényében, hogy  a nemzeti kisebbségek kérdése Európában számos esetben konfliktusforrás.

Kölcsönösen biztosítjuk egymás nemzeti közösségeinek az őket megillető jogokat

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar kormány és a Rijekai Egyetem közötti megállapodás értelmében szeptembertől Fiuméban „széles körben tanítják a magyar nyelvet és a magyar kultúra ismeretét”. Ezt is szolgálja a most megnyílt Magyar Ház, ahova elsősorban a Rijekában élő félezres magyar közösséget várják. Érdekesség, hogy 1912-ben itt, az akkor még Fiuménak nevezett monarchiai kikötővárosban született Kádár János is, akit a helyi anyakönyvbe még olaszosan Giovanni Giuseppe Czermanik néven regisztráltak.  

A Magyar Házzal együtt újranyitották a helyi konzulátust is, amelyet  Zoran Vukic, újonnan kinevezett tiszteletbeli magyar konzul irányít majd. Szijjártó Péter a diplomáciai képviselet szükségességét azzal indokolta, hogy  a Horvátországba utazó magyar turisták egyik legnépszerűbb célpontja ez a térség, 2019-ben minden harmadik Horvátországba látogató magyar turista, vagyis 200 ezer vendég 900 ezer éjszakát töltött ebben a megyében. Az ő konzuli ügyeikben helyben és gyorsan tud intézkedni az új konzulátus.