Vlagyimir Putyin székére hajt a Moszkvába visszatért Alekszej Navalnij, ehhez pedig nagy kockázatot vállalt. Egyes elemzések szerint az ellenzéki politikus akár egy újabb novicsokmérgezéssel, de legalábbis hosszabb börtönbüntetéssel számolhat, az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint azonban Moszkva már azzal is kibékülne, ha tartósan külföldre távozna. Az biztos: a szeptemberi parlamenti választásokra az orosz kormánynak rendeznie kell a kellemetlen ügyet.
„Hozz egy vodkát, fiú! Repülünk haza!”
– így búcsúzott az Instán követőitől Alekszej Navalnij felesége, Julia Navalnaja a Berlinből Moszkvába induló repülőgép fedélzetén. Az orosz kultfilm, a Brat 2 zárójelenetéből vett idézet feltette a koronát az ellenzéki házaspár látványos távozására. Az augusztusban, feltehetően novicsok idegméreggel kórházba került, majd Berlinbe távozott Navalnij és felesége vasárnap este indult vissza Oroszországba, az eseményt az egész világsajtó közvetítette. A repülőgép tömve volt újságírókkal, aktivisták kísérték őket a berlini repülőtérre is.
A moszkvai hatóságok fogadtatása már kevéssé volt szívélyes. A Pobeda légitársaság gépének a menetrend szerint Vnukovóban kellett volna leszállnia, de azt a repteret a moszkvai hatóságok lezárták. Vnukovóban százak gyűltek össze a politikus fogadására, a rendőrség közülük több tucatot őrizetbe vett. A Moszkvába vezető autópályát is lezárták a hatóságok, megakadályozva, hogy Navalnij követői és a reptéren összegyűlt tévéstábok elinduljanak Seremetyjevo felé.
Később, a repülőgép landolása után Navalnijt azonnal őrizetbe vették a hatóságok.
A letartóztatás ürügyeként egy 2014-es eljárás szolgált: Navalnijt és öccsét, Oleget 2014-ben, az úgynevezett Yves Rocher-ügyben ítélték el csalás és pénzmosás címén. Alekszejre öt év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság, a vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, további 4,5 milliót egy másik cégnek. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat közölte: hiába a letöltendő börtönbüntetés, a politikus a bíróság ítéletéig, de legalább harminc napig őrizetben marad.
A nyugati világ azonban politikai ügyként kezeli Navalnij őrizetbe vételét. Számos európai ország, közöttük a ruszofóbiával aligha vádolható magyar kormány is elítélte őrizetbevételét, még az Oroszországban menedékjogot kapott nagy amerikai szivárogtató, Edward Snowden is csatlakozott a tiltakozókhoz. Közben kisebb tüntetésekre került sor Moszkvában is.
Navalnij pontosan tudta: ha visszamegy Oroszországba, letartóztatják. Rászállt Putyinra és az orosz titkosszolgálatra, az FSZB-re is
– mondta el az Indexnek Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute geopolitikai kutatócsoportjának vezetője. A szakértő szerint az ellenzéki politikus visszatérése mégis Moszkvának okozza a legnagyobb gondot. A Kreml lépéskényszerbe került, miközben kezelnie kell az erődemonstráció nemzetközi következményeit. Bendarzsevszkij Anton szerint Navalnij ezzel is tisztában volt, a nemzetközi hírnév miatt kockáztathatta meg hazatérését.
„Az egyik eshetőség az, hogy garanciákat kapott nyugati, feltehetően német politikusoktól. Berlinbe szállítását követően Angela Merkel kancellár meglátogatta a kórházban, ami arra utal, hogy legalábbis Merkel szeptemberi távozásáig élvezi a német kormány védelmét. A másik lehetőség, hogy az ellenzéki politikus szerint nemzetközi hírneve elég nagy ahhoz, hogy ne essen komolyabb bántódása” – folytatta a szakértő. De ráérzett Navalnij a Németországot Oroszországgal összekötő, Északi Áramlat 2 gázvezetékben rejlő zsarolási potenciálra is. Augusztusban, megmérgezését követően Merkel kilátásba helyezte, hogy visszalép a projekttől. Bár tavaly decemberben a munkálatok folytatódtak, Berlin bármikor ismét összekötheti a Navalnij-ügyet a Moszkva számára kiemelten fontos energetikai beruházással. Putyin ellenfele ezért hosszabb börtönbüntetésre aligha számíthat, Bendarzsevszkij szerint valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja kiűzni Oroszországból a kellemetlenkedő ellenzéki politikust.
Az orosz oligarcha, Mihail Hodorkovszkij esete precedensként szolgálhat. Putyin ellenfeleként 13 és fél év büntetést szabott ki rá a bíróság, végül azonban 2013-ban elnöki kegyelembe részesült. Cserébe Németországba távozott
– idézte fel a szakértő.
Navalnij most az egyetlen ellenzéki politikus, aki hosszú távon veszélyt jelenthet Putyin hatalmára. Országosan a lakosság 15-20 százaléka támogatja, ami Bendarzsevszkij szerint magas szám, tekintettel arra, hogy az ellenzéki politikusnak gyakorlatilag nincs felülete az orosz médiában.
„Nyilvánvalóan az a célja, hogy ő legyen Oroszország következő elnöke. Bár ez jelenleg nem reális elképzelés, tény, hogy az ellenzékben nincs más alternatíva” – folytatta a szakértő. Ha Navalnij nem is jelent pillanatnyi fenyegetést Putyin hatalmára nézve, időzítése sürgős cselekvésre ösztönzi Moszkvát. Bendarzsevszkij elmondta, szeptemberben Oroszországban parlamenti választások lesznek, és a kormány biztosan nem akarja, hogy az ellenzéki politikus szabadon agitálhasson az országban.
Borítókép: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus egyik támogatóját őrizetbe veszik a rendőrök a moszkvai vnukovói nemzetközi repülőtéren 2021. január 17-én. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov