Kína túlságosan lassan cselekedett az első koronavírus-fertőzések kitörése után, és lehetséges, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem reagált időben a járvány kitörésére – közölte kedden egy nemzetközi vizsgálóbizottság az MTI jelentése szerint.
Ami világos számunkra, az az, hogy tavaly januárban Kínában a helyi és nemzeti egészségügyi hatóságok szigorúbb járványügyi intézkedéseket is bevezethettek volna
– jelentette most ki a Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson-Sirleaf korábbi libériai elnök vezette csoport.
Az úgynevezett Világjárványra való Felkészültséggel és Reagálással foglalkozó Független Testületet (IPPR) tavaly hozták létre WHO-tagállamok kérésére.
AZ INTÉZMÉNY CÉLJA AZ, HOGY LEVONJA A TANULSÁGOKAT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYBÓL ÉS KEZELÉSÉBŐL.
A testület Kína mellett a WHO-t is kritikával illette. Véleményük szerint nem világos, hogy tavaly miért csak január 22-én hívták össze a szervezet sürgősségi szakértői bizottságát, és miért nem jutottak dűlőre egészen január 30-ig arról, hogy globális egészségügyi vészhelyzetnek kell-e minősíteni a koronavírus-járványt.
A WHO egészen március elejéig nem minősítette világjárványnak a ragályt,
pedig – mint mondják – ez a megnevezés segíthetett volna „összpontosítani a figyelmet a helyzet súlyosságára".
A vizsgálóbizottság mindazonáltal nemcsak Kínát és a WHO-t tette felelőssé a kialakult helyzetért. A testület szerint bár 2020 januárjában már világos volt, hogy több országban vannak koronavírus-fertőzöttek, csak kevés kormány használta fel a rendelkezésére álló információkat a vírus terjedésének megakadályozására.
„Azonnal járványügyi korlátozó intézkedéseket kellett volna bevezetni mindegyik országban, amelyikben feltehető volt, hogy vannak esetek. De nem alkalmazták őket" – áll a jelentésben.
A kínai külügyminisztérium még kedden reagált a testület által kiadott közleményre.
Peking gyorsan reagált a koronavírus-járványra, és kellően szigorú intézkedéseket vezetett be a vírus terjedésének megfékezésére – jelentette ki Hua Csun-jing, a minisztérium szóvivője kedden.
Hua szerint Kína gyors és határozott döntéseket hozott a járvány kitörését követően, elsőként figyelmeztetve a világ többi országát a járványveszélyre, miközben még Peking sem rendelkezett elegendő információval a vírusról.
Természetesen azon kell igyekeznünk, hogy még jobban csináljuk. De ez minden országra vonatkozik, nem csupán Kínára
– húzta alá. A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a kínai vezetés tavaly január 23-án – mintegy három héttel az első esetek felbukkanása után – lezárta a járvány első gócaként ismert, közép-kínai Vuhant, jelentősen csökkentve a további fertőzések és halálozások számát.
A WHO nemzetközi szakértői csoportja a múlt héten utazott Vuhanba, hogy kínai kutatókkal együttműködve vizsgálja a koronavírus eredetét, válaszokat keresve egyebek mellett arra a kérdésre, hogy milyen úton terjedhetett emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus. A szakértőknek érkezésüktől számítva kéthetes karantént kell eltölteniük, mielőtt munkához láthatnak.