A keddi adatok szerint meghaladta a 90 ezret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma Nagy-Britanniában.
A brit egészségügyi minisztérium kedd este közzétett napi összesítése alapján az elmúlt 24 órában 1610 halálesetről érkezett jelentés.
Ez a legmagasabb, egy nap alatt regisztrált halálozási szám a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdete óta, jóllehet nem feltétlenül azt jelenti, hogy a kedd este zárult 24 órában haltak meg ennyien az új koronavírus okozta betegségben.
A szakértők ugyanis rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a hétvégi, korlátozottabb összesítésekből kimaradó járványügyi adatokat általában a következő hét első napjainak adatismertetései tartalmazzák.
A kedd este közölt halálozási adat viszont azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában eddig 91 470 halálos áldozata van a koronavírus-járványnak a kormány számítási módszertana szerint, amely a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belüli haláleseteket veszi figyelembe. A világ országai közül csak az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Mexikóban haltak meg többen a Covid–19-fertőzés szövődményeiben, mint a briteknél.
Az egészségügyi tárca azt is közölte, hogy az újonnan kiszűrt koronavírus-fertőzések száma immár „folyamatszerűen és jelentősen" csökken. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a kedd estével zárult 24 órában országszerte 33 365 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki.
Ez jelentős csökkenés, a hónap első felében ugyanis mindennap még messze 60 ezer felett, nemegyszer 70 ezer közelében járt a tesztekkel újonnan azonosított fertőzések száma.
A kedden zárult egy hétben 302 802 új koronavírus-fertőzést mutattak ki országosan, 86 770-nel, 22,3 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.
A minisztérium közölte továbbá azt is,
hogy már csaknem 4,3 millióan megkapták a koronavírus elleni oltás első dózisát.
A brit egészségügyi minisztérium keddi adatismertetésében közölte azt is, hogy az előző este zárult 24 órában 204 076 embert oltottak be a koronavírus elleni vakcinával. Így 4 266 577-re emelkedett azoknak a száma, akik a nagy-britanniai oltási kampány december 8-ai kezdete óta az első dózist megkapták. A második adagot eddig 456 866 embernek adták be, így a beadott első és második adagok száma átlépte a 4,7 milliót.
A brit kormány azonban nemrégiben arra helyezte át a hangsúlyt, hogy a különösen veszélyeztetett lakossági csoportokban minél többen a lehető leghamarabb hozzájussanak az első adag vakcinához.
Emiatt a második adag beadása sok esetben az első dózis után legkésőbb három hónappal következhet be a gyártók által javasolt három hét helyett.
A brit kormány hivatalosan meghirdetett célja az, hogy őszre a teljes felnőtt brit lakosság részesüljön a koronavírus elleni vakcinában.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) eddig a Pfizer–BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak forgalmazását engedélyezte. Az oltási kampány egyelőre első két közös fejlesztésű oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik meg a britekhez.
A britek délután közölték egy új kutatás eredményét, amely szerint a koronavírusból felgyógyult pácienseket jóval gyakrabban kell visszaszállítani, mint másokat, illetve a betegségbe is gyakrabban halnak bele, mint más betegségekbe – írja az MTI.
A kutatás szerint a betegek közel 30%-át pár hónappal később vissza kell szállítani a kórházba. Ezzel a Covid–19 miatt kezelt páciensek visszakerülési aránya 3,5-szer nagyobb más betegségekénél,
a halálozási arányuk pedig hétszer magasabb, mint a többi, kórházban kezelt betegé – állítják.
A kutatás során vizsgált 47 780 koronavírusos páciens 29,4 százaléka került vissza a kórházba az első hazaengedését követő 140 napon belül, 12,3 százalékuk meghalt.
Vagyis a kórházból hazaengedettek csaknem egyharmada öt hónapon belül ismét kórházi kezelésre szorult, és csaknem minden 8. beteg elhunyt – állapította meg a tanulmány.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a 70 évnél fiatalabbaknál magasabb a bizonyos belső szerveknél kialakuló problémák kockázata a hazaengedést követően.
Egyelőre nincs általános megegyezés az úgynevezett „hosszú lefolyású koronavírus-fertőzés” hatásairól, de a tudósok egyre több bizonyítékkal rendelkeznek róla. Ezt a fogalmat azoknál az eseteknél használják, melyeknél a betegség akut fázisán túl is hosszú távú életminőség-romlás figyelhető meg.
A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint az Angilában koronavírus-fertőzésen átesettek egyötöde tapasztalt tüneteket öt héttel a fertőzés után, felük pedig legalább 12 héten át.
A kórházból hazakerülés után tapasztalható betegségek – légzőszervi problémák, diabétesz, szív-, máj- és veseproblémák – kockázata jóval magasabb volt, mint a megfigyelt kontrollcsoporté. A rizikó szintén magasabb a fiatalabbaknál és az etnikai kisebbséghez tartozóknál, mint a 70 évesnél idősebb európaiaknál – közölték.
A betegségről és a terápiákról szerzett egyre több információnak köszönhetően ugyanakkor nagymértékben csökkent a Covid–19-cel kórházban kezelt páciensek halálozási aránya – mondta a kutatásban részt vevő Kamlesh Khunti, a Leicesteri Egyetem professzora.