A Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájának vizsgálata még folyt, és mindkettőnél problémák merültek fel, amikor az Európai Unió már engedélyezte a használatukat. Ezt a megdöbbentő hírt közölte a francia Le Monde, amelynek sikerült megszereznie az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) erről szóló dokumentumait.
Az ügynek az ad még egy csavart, hogy a tavaly decemberben – minden valószínűség szerint orosz hackerek által – ellopott bizalmas iratok a dark weben landoltak. Innen töltötte le egy nemzetközi újságírócsapat a gyógyszerek tudományos kiértékelését. Ezek szerint az EMA három fő kifogást emelt a Pfizer–BioNTech oltóanyaga ellen:
Ez utóbbi állítólag különösen aggasztotta az engedélyeztető szervet, mivel arra gyanakodott, hogy
amikor a tesztfázisból a kereskedelmi forgalmazásba került a vakcina, a tömegtermelés nem kellően alapos előkészítése miatt csökkent le az oltóanyag hatóereje.
A hírt megszellőztető Mérce úgy tudja, hogy ennek ellenére nyomást gyakoroltak az Európai Gyógyszerügynökségre, hogy hagyja jóvá a Pfizer vakcináját.
A megszerzett levelek közül több is arról árulkodik, hogy az európai uniós szervek nyomás alá helyezték az EMA-t, hogy mielőbb engedélyezzék a Pfizer vakcináját az Európai Unió tagországaiban, miután a hasonló amerikai és brit felügyeletek már szabad utat engedtek a vakcina korlátozott felhasználására
– írják cikkükben. A dolog pikantériája, hogy az EMA, miután tudomást szerzett a kiszivárogtatásról, azt állította, hogy manipulálták az adatokat, a most közzétett iratokról viszont úgy nyilatkoztak, hogy azok tükrözik a felmerült problémákat.
Annyi bizonyos, hogy a Pfizer–BioNTech vakcinagyártónak gondot okozott a tömegtermelésre való áttérés. Már decemberben látszott, hogy képtelen lesz annyi oltóanyagot előállítani, amennyire szerződést kötött. A múlt hét végén pedig kénytelen volt beismerni, hogy nem tudja leszállítani a kért mennyiségeket az Európai Uniónak, emiatt hat tagállamnak is újra kellett terveznie oltási menetrendjét.