Január elején az egész világ Izraelre irigykedett, ugyanis mindenkit megelőzve érték el az egyedülálló oltottsági arányt a világon a száz főre jutó 11,55 beoltottal. Az átoltottsági rangsorban második Bahrein, ahol ez az arány 3,49, a harmadik az Egyesült Királyság, ahol a szám 1,47 volt. A számok Izrael hatalmas előnyét mutatják, összehasonlításként talán elég annyi, hogy Franciaországban december legvégén csupán 138-an kaptak oltást.
a kezdeti optimizmus után Izrael meglehetősen csalódott.
Ugyanis a már kétmilliónál is több oltással sem sikerült olyan mértékben csökkenteni az új fertőzések számát, mint azt a beoltottság mértékétől várták. Január 9-én Benjamin Netanjahu miniszterelnök még úgy nyilatkozott, hogy
Izrael lesz az első ország a világon, amelyik túljut a koronavírus-járványon. A Pfizerrel kötött megállapodás értelmében március végéig minden 16 év feletti izraeli megkapja a védőoltást, és az ország hatékony oltási programja mintává válhat az egész világ számára.
A The Guardian írása szerint hétfőn azonban a helyi járványügyi hatóság arról számolt be, hogy három hónap elteltével ismét 10 százalékos a napi új esetek aránya, ami rekordszámú, tízezer fertőzöttet jelent, ráadásul a már első oltáson túlesettek ezrei vannak az új fertőzöttek között. Nachman Ash, akit a külföldi sajtóban az izraeli koronavírus cárjának neveznek, és nagyjából a magyar Müller Cecília megfelelője, úgy nyilatkozott, hogy a Pfizer/BioNTech oltóanyagának első dózisa „kevésbé hatékony, mint gondolták”, és alacsonyabb védelmet nyújthat, mint azt kezdetben a Pfizer ajánlásai alapján remélték.
Sharon Alroy-Preis, az állami egészségügyi szolgálat vezetője szerint az új esetek többsége azért történhetett, mert az oltás ellenére sem termelődött elég antitest az egyének szervezetében még az előtt, hogy a koronavírussal kapcsolatba kerültek volna.
Az izraeli Sheba Medical Center hétfői adatai szerint egyébként a második dózis beadása után az ellenanyag termelődése a szervezetben hat–tizenkétszer nagyobb, mint az első oltás után. Izraelben jelenleg négyszázezren kapták meg a Pfizer-vakcina második adagját. A Pfizer úgy nyilatkozik, hogy az első oltásnak csupán 52 százalékos a hatékonysága, és az immunválasz kialakulásához több hétre van szükség, a második dózis után a védettség 95 százalékra nő.
Az izraeli oltási helyzet azért is áll a nemzetközi figyelem középpontjában, mert a Pfizerrel kötött megállapodás értelmében Izrael megosztja az egészségügyi adatokat azért cserébe, hogy az ország oltóanyag-ellátása folyamatos legyen. Ezek az adatok azért is fontosak, mert az általános oltóanyaghiány miatt már több ország, köztük az Egyesült Királyság és az USA is úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló oltóanyagot a lehető legtöbb embernek beadják, és nem tartalékolnak a maximális immunválasz kialakulásához szükséges második oltásra.
A felpörgetett izraeli oltási programnak politikai vetületei is vannak.
A közeledő márciusi választásokon a jelenlegi miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ütőkártyaként tekint a lakosság teljes beoltására, különösen ha ezzel a világon elsőként sikerülne a járványt kontroll alatt tartani.
A világon egyedülálló intenzitású oltási programot azonban többen bírálják amiatt, hogy a Pfizerrel való együttműködés keretében Izrael érzékeny egészségügyi információkat is megoszt a gyógyszercéggel, és ez etikai és adatvédelmi aggályokat vet fel, másrészről azt is kritizálják, hogy a Ciszjordániában és Gázában élő szegényebb, főként palesztin lakosságnak többet kell várnia az oltásra.
(Borítókép: Koronavírus elleni oltást kap egy férfi Izraelben 2021. január 11-én. Fotó: Ilia Yefimovich / picture alliance / Getty Images)