Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéletében elmarasztalta Ukrajnát, amiért a 2013-2014-es oroszellenes tüntetések erőszakos feloszlatásakor számos alkalommal megsértette az emberi jogokat. A strasbourgi testület a tüntetésekben részt vevő 38 ukrán és egy örmény származású felperes ügyében hozott számukra kedvező ítéletet, akik 2014 és 2015 között fordultak a bírósághoz ügyük kivizsgálása végett - írja az MTI.
A felperesek azzal vádolták az ukrán államot, hogy a hatóságok jogtalanul vették őket őrizetbe, ahol rossz elbánásban, kínzásokban és bántalmazásban volt részük, ami az egyik részvevő halálához vezetett Az EJEB megállapította, hogy az ukrán hatóságok szándékosan, előre eltervezetten alkalmaztak brutalitást és önkényt a tüntetések feloszlatásánál. A ügyben döntést hozó bírák úgy vélték, hogy a hatóságok szándékosan, az ukrán állam megbízásából zavarták meg az békés tüntetéseket, túlzott erőszakot és törvénytelen letartóztatásokat alkalmazva.
Az emberjogi testület azt is megállapította, hogy az események nemzeti szintű kivizsgálása sok esetben eredménytelen volt. A bíróság kimondta, hogy az ukrán állam többszörösen megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített alapvető jogokat, és:
1200, illetve 30 ezer euró kártérítés kifizetését rendelte el a sértettek számára.
A kijevi Majdan téren 2013. november 21-én kezdődtek a több héten keresztül tartó tüntetések, amelynek konkrét kiváltó oka az volt, hogy az Európai Unió társulási szerződéstől az akkori elnök, Viktor Janukovics visszalépett. November 30-án a tüntetést ismeretlen parancsra erőszakosan feloszlatták, számos tüntetőt őrizetbe vettek, és 2014 februárjában az ukrán orvlövészek 50 embert gyilkoltak meg. Az egész országban növekvő elégedetlenség hatására, több százezres tömeg kezdett kialakulni, ami aztán Janukovics lemondáshoz és a kelet ukrajnai konfliktus kialakulásához vezetett.
Az ukrán főügyészség Viktor Janukovics-ot 2016 végén hazaárulás, háború kirobbantására, valamint az államhatár megváltoztatására irányuló alkotmányellenes cselekmények elkövetésével vádolta meg.
A VÁD KÉPVISELŐI 15 ÉV SZABADSÁGVESZTÉS KISZABÁSÁT KÉRTÉK A VOLT ELNÖKRE.
A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ezt az ENSZ-ben hivatalosan is megerősítettek Kijevnek.
A volt államfő nem volt jelen a tárgyaláson, jelenleg is Oroszországban tartózkodik.