Hiába volt előrelátó az Európai Unió, a vakcinákért zajló, egyre keményebb küzdelemben eltaktikázta magát. Miközben Brüsszel ragaszkodik az alapos, de lassú minőségbiztosítási eljáráshoz, az oltóanyaggyártó cégek elcsábulnak a drágább ajánlatok iránt – legutóbb a Bizottság elnökének személyesen kellett fellépnie, hogy megérkezzen egy beígért szállítmány. Közben egyes tagállamok, így a magyar kormány is az EU-ra hárítaná a felelősséget.
Újabb fronton élesedik a konfliktus az Európai Unió és a magyar kormány kapcsolatában. Ezúttal nem a jogállamiság, illetve – azzal összefüggésben – az uniós pénzek kifizetése, hanem a közös vakcinastratégia végrehajtása borzolja a kedélyeket. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki találkozóján is ez volt a téma, ezzel összhangban a kormányzati kommunikáció rákapcsolt az EU felelősségének hangsúlyozására.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában azt mondta:
Az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú.
Gulyás Gergely kabinetminiszter a csütörtöki kormányinfón pedig úgy fogalmazott:
Magyarország kénytelen saját vakcinabeszerzési forrásokat keresni, miután az Európai Bizottság lassúsága miatt még mindig nem kezdődhetett meg a koronavírus elleni tömeges oltás az Európai Unióban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a múlt héten elmondta:
Mindenki azt várta a brüsszeli hitegetés alapján, hogy a tavalyi év végén, az idei év elején az Európai Unióban hatalmas sebességgel indul be az oltás, aminek nyomán aztán az európai országokban a meglévő korlátozó intézkedéseket, szigorításokat fel lehet majd oldani.
A külügyminiszter hozzátette:
egész egyszerűen botrányos helyzetet hozott létre, főleg úgy, hogy az Európai Bizottság hosszú hónapokon keresztül folyamatosan támadta azokat az országokat – mint minket is –, amelyek más forrásokból is szerettek volna oltóanyagot vásárolni.
Varga Judit igazságügyi miniszter sem hagyta szó nélkül az ügyet. Ő a késlekedéssel kapcsolatban a vakcinaútlevél kidolgozásának lassúságát hangsúlyozta:
Az oltások megkezdésével a mobilitás kérdése is napirendre kerül, hiszen továbbra is kérdéses, hogyan igazolják az állampolgárok védettségüket. Az Európai Bizottság ebben az esetben is lemaradásban van, hiszen a közös iránymutatások még nem készültek el.
A felelősségkérdés felhevítése több szempontból is érthető. Egyrészt a Magyarországon novemberben bevezetett, drákói korlátozások továbbra sem váltják be a korábban hozzájuk fűzött reményeket: az esetszámok mérséklődése mellett átlagosan még mindig ezer fő felett van a naponta regisztrált új esetek száma. Eddig 11 811 ember hunyt el a betegség következtében, a halálozási ráta jelenleg naponta átlagosan 92 fő. Ráadásul, ahogyan Európa több országában, úgy a romló gazdaság miatt Magyarországon is egyre hangosabb az elégedetlenség a korlátozásokkal szemben. Politikai szempontból tehát a járvány ketyegő bomba, a kormány ezért igyekszik Brüsszelre terelni a felelősséget.
Az Index megkereste valamennyi, az ügyben illetékes intézményt. A magyar kormánytól a közös uniós stratégiát vitató Európai Tanács-találkozón képviselt álláspontot szerettük volna megtudni, azonban a vakcinavitában érintett egyetlen minisztérium sem reagált megkeresésünkre. Elértük viszont az Európai Bizottságot, a budapesti képviseletet arról kérdeztük:
„Miért halad lassabban az oltás az eu-ban, mint sok másik országban?”
Az EB válaszából kiderült, a legfontosabb ellentét a gyógykészítmények engedélyeztetése körüli vitában van. Az unióból kilépett Egyesült Királyság az EB válasza szerint azért tart előrébb a vakcinaprogramjával, mert veszélyhelyzeti használati engedéllyel kezdte el a gyógykészítmények beadását. Ennek lényege, hogy a koronavírus elleni oltást azt megelőzően elkezdik, hogy az oltóanyag teljes engedélyeztetési folyamata lezárulna. Ez egyébként az Egyesült Királyságon kívül több más országban is bevett gyakorlat, a kínai Sinopharm gyógykészítményét például nemcsak Kínában, de közel-keleti országokban is megkezdték beadni a teljes folyamat lezárulása előtt. Hamarosan Magyarországon is veszélyhelyzeti használati engedéllyel indulhat el a kínai vakcina alkalmazása, legalábbis Orbán Viktor kormányfő a pénteki interjúban erről is beszélt. Mint fogalmazott, „Kína akkor fogja küldeni a vakcinákat, ha Magyarországon megkapja a vészhelyzeti használati engedélyt”.
Csakhogy itt felvetődik a felelősség kérdése. Míg ugyanis a megfelelőségértékelési eljárások teljes lefolytatása esetén minden kockázatot a vakcinát előállító cég vállal, a veszélyhelyzeti használati engedéllyel beadott oltásért már az adott tagállam vállalja a felelősséget
– fogalmazott az Európai Bizottság Indexnek nyilatkozó tisztviselője. Az EB ezért azon az állásponton van, hogy ha lassabban is halad a gyógykészítmények maradéktalan bevizsgálása, első a biztonság. Az egyre türelmetlenebb választópolgárok nyomása alatt tartott tagállami vezetők azonban már inkább vállalnák a kockázatot, és gyorsítanák a folyamatot.
A felelősségkérdésen túl azonban a vakcinabeszerzésnek van egy másik, eddig szemérmesen mellőzött vetülete is: az anyagi oldal. Az Európai Bizottság ugyanis elsők között kötött szerződést hat gyógyszergyártó vállalattal, a megállapodások alapján 2,3 milliárd adag vakcinát kötött le, ezért előzetesen mintegy 2,75 millárd euró került kifizetésre.
| Gyógyszeripari vállalat | Maximálisan lehívható adag vakcina |
| BioNTech–Pfizer | 600 millió |
| AstraZeneca | 400 millió |
| Sanofi–GSK | 300 millió |
| Johnson and Johnson | 400 millió |
| CureVac | 405 millió |
| Moderna | 160 millió |
Az Indexnek nyilatkozó bizottsági tisztviselő azonban elmondta: a vakcinát nem adásvételi szerződésekkel, hanem komplexebb keretmegállapodásokkal, úgynevezett előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal kötötték le.
Az uniós álláspont a vakcina kifejlesztésének felgyorsítását célozta. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, azaz az uniós költségvetésből 2,75 milliárd euró került folyósításra a kutatás-fejlesztés felgyorsítására, ennek feltételeként persze megállapodtunk az oltóanyag árában és mennyiségében is
– tette hozzá forrásunk.
Hiába lépett azonban elsők között az unió, a piac felülírja a korábbi megállapodást. Az oltóanyagért nagy a verseny, egyes országok, mint például Izrael, a piaci ár felett fizetnek a vakcináért. Bár az Európai Bizottság által megkötött szerződések nem nyilvánosak, így az adagonként fizetett ár sem ismert, az biztos: az első, minden engedéllyel rendelkező vakcinát előállító BioNTech–Pfizer vonakodik leszállítani a tavaly megrendelt mennyiségű vakcinát. A múlt héten jelent meg a hír, miszerint
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyesen hívta fel telefonon a Pfizer vezérigazgatóját, miután kiderült: a gyógyszergyár jelentős késéssel szállítja a tagállamoknak a lehívott oltóanyagokat.
Bár a hírek szerint a telefonhívás megtette hatását, a vakcinaversenyben zajló hajszára utal, hogy a bizottság elnökének személyesen kellett a vállalatra nyomást gyakorolnia. Az EB lapunknak nyilatkozó tisztviselője szerint, noha most valóban kiélezett a helyzet, az uniós vakcinastratégia működni fog. Miközben készülnek a szerződött vállalatok vakcinái, és halad az oltóanyagok hatósági bevizsgálása, a tagállamok a piaci árnál jóval olcsóbban, nagy mennyiségben jutnak majd vakcinához.