Aggodalommal követi nyomon Kínának a szomszédai ellen irányuló megfélemlítési kísérleteit – közölte Ned Price amerikai külügyi szóvivő, és egyúttal felszólította a pekingi vezetést, hogy
hagyjon fel a Tajvan ellen irányuló „katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással″.
A tajvani védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy tizenkét katonai repülőgép hatolt be a sziget légvédelmi azonosító övezetébe (ADIZ), köztük nyolc, H6-K jelű, atomtöltet hordozására is alkalmas stratégiai bombázó.
Az állandó fenyegetés helyett Kínának párbeszédre kellene törekednie a demokratikusan megválasztott tajvani kormánnyal. Kína viselkedése Tajvannal és más szomszédos országokkal szemben aggasztó
– szögezte le az amerikai külügyiminisztérium, és hozzátette, hogy
az Egyesült Államok továbbra is „sziklaszilárdan" elkötelezett Tajvan védelme mellett.
Peking korábban is berepült az övezetbe – amelyet nem mellékesen a sziget Kína szárazföldi részére is kiterjesztett –, az utóbbi hónapokban szinte napi rendszerességgel, de ezeket jórészt felderítő gépekkel hajtotta végre. Tavaly ez 380 alkalommal történt meg – emlékeztet az MTI.
A kínai berepülések vasárnap is folytatódtak, a tajpeji védelmi tárca közlése szerint vasárnap tizenöt gép hatolt be a Tajvan szárazföldi rész és az ellenőrzése alatt álló Pratas szigetcsoport közötti légvédelmi azonosító övezetbe.
Bár a sziget légterét ezúttal sem sértette meg Peking, a katonai repülők szombati bevetésének üzenetértéke van.
Joe Biden amerikai elnök beiktatásának másnapján, csütörtökön Peking a kínai-amerikai kapcsolatok újraindítására szólította fel Washingtont, és óvatosságra intett a Tajvant övező kérdésekben. Az üzenet valószínűleg nem a véletlen műve, miután Tajvan de facto washingtoni nagykövete részt vett a beiktatási ceremónián.
Hírügynökségek egybehangzóan szokatlannak minősítik, hogy az ázsiai nagyhatalom ilyen komoly légierőt vonultasson fel.
Kína saját, elválaszthatatlan területének tekinti Tajvant az úgynevezett „egy Kína elve" alapján.